Yet another "google killer" and "the next google" is starting.
It called Neeva, and it claims that it is:
free
ad-free
private
customizable
can search personal accounts (mail, calendar, documents)
users can register for greatesterest experience
Without concentrating at how their search works (which would require
some insight of their actual hardware and architecture) let me just concentrate
on the first things first: their Terms of Service. Basically I am making
notes to myself, but you may read them if you like.
Ad-free
Not really. If you choose the "Free" plan (or didn't register), then
you get 50 searches per month ad-free, after that you get,
guess what, advertisements.
Search personal accounts
Not really. It is "Pesonal account---", singular, since you can search
one such accounts in the free plan.
Free
Not really. You will notice that pretty fast when you try to use your
third device… since one neeva account is limited to maximum
2 devices in the free plan.
Not USA? Go away.
Are you an US citizen? Your lucky day! But if you happen to live outside the
US you better stay away from Neeva since you're "breaking the law"!
The ToS clearly states (section 4): You may use the Services only if you are 18 years or older, a resident of the United States, and capable of forming a binding contract with Neeva, and not otherwise barred from using the Services under applicable law.
Will it stay "free"?
It may. Or not. ToS says (section 6): Our Free Basic Tier Services are currently free to use
Registration
I guess that by registering you restrict yourself to the limits of the
free plan, eg. ads after 50 search, limited to 2 devices, etc.
Architecture
I may update this section if I had some time to dig up information.
KIMAGA együttes - Hideg Van
Hol vagyok?
Megfagyok!
Dimitríj halkan így nyafog.
Hallgatom
Margit bácsit az ágyamon.
Szaratov
Jégszekrényünk hűt nagyon!
Fú a szél
Hullahopp...
A mélyhűtőben farkasok!
Hol vagyok?
Dimitríj halkan megfagyott...
Elfeledtem
Elzárni a jégcsapot!
Ezt a paródiát az 1979-es szilveszteri műsorra készítették, és az
Egymillió Foltos Hangjegy című műsor utolsó száma volt.
Az előadó a Gúnya együttes: Lehr Ferenc, Rácz Mihály, Köllő Miklós.
A parodizált szám pedig az Omega együttes „Léna” című száma volt.
A Szovjet Központi Akadémia három tudósa (akik természetesen a Szovjet Kommunista Párt kiemelt személyiségei) sétálnak az utcán. Egyszer csak meglátnak valamit a földön. Odamennek, nézik. Megszólal az első:
- Ez szerintem szar.
A második megcsóválja a fejét:
- Elnézését kérem tanult kollégámnak, de véleményem szerint ez nem szar.
A harmadik is csóválja a fejét:
- Szerintem sem az. Talán nézzük meg az állagát?
Odaguggolnak, és mindegyik alaposan megtapogatja.
- Én továbbra is állítom, hogy ez szar. - mondja az első.
- Véleményem szerint sajnos ez nem felel meg a valóságnak. - sajnálkozik a második.
A harmadik hümmög:
- Nem, véleményem szerint sem.
Megszagolgatják. És a harmadik is a fejét csóválja:
- Nos, mégis úgy gondolom, hogy szerintem is szar. - de a középső csak nem ért velük egyet, hát megegyeznek, hogy megkóstolják. Mindegyik kap egy darabot, értőn megvizsgálják. Az első mondja:
- Elvtársaim, ez bizonyosan szar.
A második is bólogat:
- Szerintem minden kétséget kizáróan.
A harmadik hosszan gondolkozik, majd bólint:
- Be kell látnom, elvtársaim, hogy meghajlok érveik előtt, és egyetértek, hogy a jelek szerint ez tényleg szar! - majd megkönnyebbülten hozzá teszi:
A CIA speciális kémképző intézményében felkészítenek egy szuperkémet, hogy majd ledobják a Szovjetunió területén valahol Szibériában. Tökéletes helyismeret, részletes emlékek, kifogástalan orosz nyelvtudás és helyi akcentus. Az arcát átoperálják, hónapokig eddz a karjaira, hogy megfelelő favágóizmai legyenek, helyi ruhát, élelmet kap... tökéletes az álca. Éjjel ledobják egy repülőről. Miután elásta az ernyőjét, kémünk elindul a közeli falu felé és bekopogtat egy viskóba, ahonnan kijön egy öreg. Szívélyesen köszönti:
- Jó estét kívánok, Szergej Petrovics! Én vagyok az, Ivan Vasziljevics!
- Jó estét, édes fiam, de te nem Ivan Vasziljevics vagy, hanem amerikai kém.
- Dehogynem, dehogynem! Hát nem emlékszik, amikor Jurájjal és Misával leborítottuk a szentképeket és maga bújtatott el minket?
- Emlékszem én, fiam, de te akkor sem Iván Vasziljevics vagy.
- De Szergely bácsi, hát én voltam, aki Natasával jártam 3 évig, sőt, ott laktunk a kis erdei viskóban egy hónapot!
- Értem én, fiam, de te akkor sem Ivan Vasziljevics vagy.
- Hát nem emlékszik, amikor együtt énekeltük hat éves koromban a Lenin-indulót?
De az öreg csak köti az ebet a karóhoz:
- Te nem Iván vagy édes fiam, hanem egy amerikai kém.
Az ügynök kiborul és megkérdezi:
- Mi nem stimmel? Tán rosszul használom a nyelvet?
- Nem, nem, minden tökéletes volt. Csak tudod, fiam, nálunk Szibériában nagyon kevés a néger.
Szóval, na, mondja már meg valaki, hogy milyen oka lett volna egy 19. századi dán írónak a meséjében akár csak gondolnia arra, hogy valakinek más a testfelépítése, mint ami az országában KIZÁRÓLAG létezik?
Nem azért nincs néger, indián, kínai vagy ausztrál benne, mert ezt helytelenítette, hanem azért, mert fel sem merült.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pedagógus szakszervezet Magyarországon.
Elment egy napon a szakszervezet őfelségének palotájához, a dicsőséges Doktor cárhoz,
bekopogott illedelmesen, és amikor őfelsége kaput nyitott, azt mondta neki:
– Kegyelmes cár atyuskánk! Kérünk téged, hogy ne éheztesd tovább a tanárokat,
és segíts nekik, hogy tudják bölcsességre tanítani a gyermekeinket! Kérünk, hogy
adj nekik normális fizetést, ahogy ígérted!
Ránézett őfelsége, és azt mondta:
– Máma már nem tudok adni, mert 700 milliárdért kellett megvennem a Vodafont, és
az még gombócból is sok! De nyugodtan menj haza, mert holnap annyit fogok adni,
hogy minden tanár érezni fogja, hogy megéri tanítania. Lásd-e, ide fel is vésem
a palotám kapufélfájába: „Holnap adok a tanároknak annyi fizetést, amennyi tisztességes!”
Megnyugodott a szakszervezet, megköszönte szépen és elment haza.
Ám másnapra csak nem érkezett meg a tanárok fizetése, elment hát ismét a palotához,
és ismét bekopogott az aranyozott turulfejes kapun. Ismét kijött őfelsége, és
kérdezte:
– Mi járatban errefelé, szakszervezet?
– Jaj, képzelje, őfelséged, még mindig nem jött meg a fizetés!
Elnevette magát a Nemzetnek Dicső Bajnoka, a Rezsi Hőse, és rámutatott a
kapufélfára:
– Látod-e, hát ide van írva, hogy „Holnap adok a tanároknak annyi fizetést, amennyi tisztességes!”
Hát várjál holnapig!
Így cselezte ki az agyafúrt cár atyuska, a Kárpátok Második Géniusza, a Nemzetgazdaság
Megmentője a gonosz tanárokat.