Telefonbeszélgetés rögzítése
Rendszeresen felmerül a kérdés a legtöbb emberben, – különösképp modern technikai korunkban –, hogy amikor vajon egy szolgáltató közli a telefonba, hogy „tájékoztatom, hogy beszélgetésünket adatvédelmi, ügyfélelégedettségi, törvényi és lyukas-zokni okokból rögzítjük, és 800 évig megőrizzük” akkor vajon milyen lehetőségeink vannak?
Teljesen általánosan tapasztalt reakció az, hogy amikor az ember közli velük, hogy „óó igen, én is tájékoztatom hogy hihetetlen módon pont ugyanezen okokból én is pont ugyanígy rögzítem”, akkor az ellenoldal közli, hogy akkor menjek be személyesen a bivalybasznádi ügyfélszolgálatra hajnali fél három és negyed négy között, amúgy viszlát, katt!
Ez így nem túl hatékony, és Bivalybasznádra amúgyis csak egy lefelé vezető fél méter széles lépcső vezet az ország hátsó felén, így az ember ezt a fázist elkerülné. Na de mi történik, ha én rögzítem, de nem jelentem be fennhangon? Mármint a jog szerint, ha ennek a mai magyarországon még van bármi jelentősége.
Ahogy azt több jogász is kifejtette, három ponton lehet ez kérdés:
- személyes adat kezelése;
- magántitok jogosulatlan megsértése;
- az illegálisan megszerzett adat bírósági eljárásban való felhasználása.
A Kúria Bfv. II. 731/2013. (Kúriai Döntések 2014/5. 134. szám) szerint nem magántitok jogosultalan megsértése az, ha a saját részedre közölt titkot ismered meg és rögzíted. EZ csak a rögzítésre vonatkozik, a felhasználásra nem.
A harmadik pontra a Legfelsőbb Bíróság 296/2000. számú büntető elvi határozat: A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait [Be. 5. § (3) bek., 60. § (3) bek., 61. §, Ptk. 80.].
A személyes adatok kérdését (meg amúgy az egész témakört) a NAIH úgy határozta meg, hogy az érintett és az adatkezelő közötti egyensúlyi pozíció fontosságára, valamint az együttműködés és kölcsönösség polgári jogi alapelveire utalva az érintettet személyes adatai tekintetében megilletik mindazon lehetőségek, amelyek az adatkezelő számára rendelkezésre állnak.
Összegezve: magánszemélyként a veled folytatott, rögzített beszélgetést jogosult vagy minden bejelentés nélkül rögzíteni, és azt esetleges jogvita esetén felhasználni (mely alkalmazhatóságát a bíróság egyedileg dönti el). A felvételt más célból nem hozhatod nyilvánosságra.
Ugyanez igaz a nem rögzített beszélgetésre olyan megkötéssel, hogy nincs kizárva, hogy az ellenoldal polgári peres úton kártérítési igénnyel jelentkezik, de ettől függetlenül a felvétel ellene felhasználható.