Szerteszana²

Giga-arrogáns reklámspammer

A reklámszakembereknek nevezett, többnyire ingyenélő banda időnként előáll újabb és újabb hajmeresztő ötletekkel. Nincs messze az a nap, amikor egy gépfegyverrel tömegmészárlást rendeznek a büdipesti Hősök terén csak azért, hogy a hír kapcsán megemlítsék, hogy a tömeggyilkos a Pénzmag Kreatív Stúdió alkalmazottja volt, ahol az exkluzív igényeknek is megfelelő dizálynnal tudnak vécépapírt és zsebkendőt tervezni, valamint vállalnak költséghatékony altesti bedolgozást is.

Majdnem hasonló ötlettel állt elő a brilliáns deepskeye nevű társaság: küldjön mindenki lánclevelet, amiben a weblapjukat reklámozzák! Ha elég embernek körbeküldöd, akkor nyerhetsz akár N forintot is!!!!

Mint azt már több, mint 10 éve tudjuk: körleveleket csak a hülyék küldenek tovább, így egyértelmű, hogy ez a reklámkampány kiket céloz meg. Azokat akik akár saját megítélésük kárára (ti. az összes ismerősük előtt hülyét csinálnak magukból) reklámoznak egy céget úgy, hogy azért ráadásul egy fillért sem fognak kapni.

De nem akarok negatív lenni, így felvázolnám a lehetséges közreműködés módját a céggel:

1. A magar törvények szerint a magánszemélyeknek küldött kéretlen reklámüzenetek („SPAM”) törvénysértésnek számítanak.
2. Amennyiben valaki ilyet küld, az 50.000-től 500.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
3. Így javaslom, hogy ha nem közeli barátodtól kaptad a levelet, akkor jelentsd be az NHH-nál, mint spammert. Egyben jelentsd be a deepskeye-t, mivel a spamet ők indították.
4. Egyben jelezd neki, hogy ha nem akar 500.000 forintot biztosítani az államnak a gazdasági stabilitás megteremtéséért, akkor jelentse be azt, akitől kapta, valamint a deepskeye-t, mivel a spamet ők indították. A fizetést személyesen elkerülheti, ha polgári pert indít a deepskeye ellen, mint pl. felbújtó, illetve mint aki őt fondorlatos módon törvénysértésre vette rá.
5. Ha elég panasz érkezik, akkor a deepskeye a felajánlott jutalmat kis pénzmaggal megtodva fizetheti be az államkasszába, hozzájárulva az általános jóléthez, és remélhetőleg ezzel el is tűnnek a hazai spammerpiacról.

Barátok esetén lehet kizárólag a deepskeye-re szorítkozni a bejelentéssel.

És az ilyennek a hóhér legyen az utolsó pajtása.

Háziállat

Van egy új háziállatunk. Igazából kóbor állat, aki minket választott, nem is értem, miért, mert számára nem sok mindent tudunk nyújtani.

Amikor először meghallottam, alig találtam meg. Próbáltam kitalálni, hogy mi is lehet ez, de nem ment. Próbáltam lefényképezni, de éppencsak sikerült. Kicsi és barnás, alig lehet látni, és szép, fehér pöttyös mellénye van.

A képet tudós barátaimnak megmutatva kiderült, hogy ez az állat valóban létezik.

Először azt gondoltam: véletlenül járt erre. De az elmúlt hetekben már szinte minden nap látni, vagy talán nem is őt, hanem a kedvesét, mert gyanús, hogy egy egész család költözhetett ide.

Reggel és este hallani a hangját. Általában idegesítőek a háziállatok hangjai, de ennek nagyon kellemes – bár igen hangos –, és gazdag repertoárja van. Ül ott fenn a dróton, vagy a fán, és énekel, akár órákon át. Nagyon kellemes.

A neve mezei pacsirta.

Paradicsom könyvmolyoknak

Tudok olvasni.

Sőt, szeretek, és így gyakran (mostanában időhiány miatt sajnos kicsit ritkábban) szoktam könyveket vásárolni. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tudok angolul, lehetőségem van a könyveket erdetiben olvasni, ami – tekintve a mai magyar állapotokat, ahol egy hat általánost végzett diszlexiás is lehet fizetett fordító, és most nem csak Németh Attilára (mobius) gondolok  – szinte az egyetlen módja a művek élvezetének. (Habár belátom, hogy néhány fordító munkáját kifejezetten tisztelem, mert kiválóan dolgoznak, de sajnos egyre kevesebben vannak, legalábbis a publikációk arányában.)

Emiatt viszont kénytelen vagyok külföldi könyveket vásárolni, és ennek legnyilvánvalóbb módja az internet. (Lehet itthon is sok könyvet kapni, de nem eleget, nem azokat és főleg nem annyiért.)

Eddig az Amazonon és a Barnes&Noble-nél vásároltam. Mindkettő normális áron adja a könyveket, viszont a szállítás rohadt drága és lassú. Mindig bosszankodtam miatta.

Nem is tudom már, hogyan találtam rá a BookDepository-ra. A lapjuk ugyanúgy ígér mindent, mint bármelyik másik: olcsó könyvek, gyors szállítás, stb. (Egy számunkra fontosabb dolog, hogy euróban számol el, és nem fontban, ami szerintem kifejezett előny.)

Viszont egy különlegességet tud: a szállítás ingyenes. Hmm. Ez nem működhet.

Rendeltem egy teszt könyvet, és az első meglepetés az volt, hogy olcsóbb volt, mint a már említett két helyen. Nem sokkal, de akkor is. Sőt, a készítők gunyoros poénjaként azonnal kiírta, hogy mennyibe kerül a könyv és mennyibe kerülne az Amazonon.

Szállítási díj nulla, ezt ígérték, ezt is mondja a checkout. Lássuk, klikk, fizet, pénz kártyáról eltűnik. Eddig jó.

Sajnos a rendszer magyarországra nem is próbálja megbecsülni, hogy mennyi idő a szállítás, azt mondja, hogy "egyéb helyekre" 7-14 nap. Jó, várjunk 2 hetet.

3 nap múlva a postaládámban egy csinos kis csomag ül, buborékos boríték, akkora, mint egy könyv (az Amazon hatalmas papírdobozokban postáz, amit kitömnk csomagolt levegővel, amit imádok kidurrogtatni, de akkor is csomagolóanyag és pazarlás, és nem fér be a postaládába), benne könyv. Ennyi.

Mindenkinek ajánlom, aki könyvet vásárol. Olcsó, hatalmas raktár, szállítás ingyen, szállítás gyors. Csoda.

http://bookdepository.co.uk/

Kezelésre szoruló üzletember

Az „üzlet” szó még nem teljesen negatívan cseng, üzletelni lehet tisztességesen is, még nem veszítettük el teljesen a reményt. Az azonban kétségtelen, hogy vannak cégek, akik tisztességtelenek, vannak, akik arcátlanok, vannak, akik egyszerűen ostobák.

Azonban az talán még ritka, hogy egy cégben mindez olyan szinten kristályosodjon ki, mint amilyennel a napokban találkoztam.

Műanyag kártyagyártót kerestem egy egyesületnek, ami akár tagkártyaként, akár rendezvényekre szóló belépőkártyaként tudta volna ezeket használni. Tesztként néhány darabra gondoltunk, mielőtt nagyobb adagokban nekiállunk.

Mint az manapság természetes, interneten keresgéltem. Találtam számlálhatatlan céget, aki ilyennel foglalkozik, de a technológia széles skálán mozog. A legolcsóbb és legegyszerűbb kártyára nyomtatástól kezdve – ami akár pár száz forintba sem kerül – eljuthatunk a normális, közforgalomban levő kártyákon át (5-600 forint alatt darabja, kis tételben) egészen a drágább, offset eljárással készülő kártyákig (akár 1-2 ezer forint). A legtöbb cég egyszerűen kiírja a lapra, hogy mondjuk 10 darab alatt nincs rendelés, utána X forint, 50 után Y forint, 10000 db után Z forint. Vannak cégek, akik csak olcsó, vagy csak drága kártyákat csinálnak. Nyilván mivel nekem normál (nem exkluzív, akármi is legyen az), kis tételszámú kártya kell, nem zavarom a nem erre specializálódott cégeket.

Vannak, akik nem írnak árakat, de adnak lehetőséget az árajánlat kérésére.

És akkor eljutottunk a címben szereplő céghez, ami a weblapja szerint „rugalmas ügyfélkezelés”-t valósít meg, „Technológiánknak köszönhetően akár egy darab plasztikkártya elkészítését is vállaljuk, költséghatékonyan”, és felsorolja, hogy ez  nagyszerű cég milyen változatos, mert a legolcsóbbtól a legdrágább technológiáig mindent visz. Persze árat nem ír. De szerencsére van egy Excluzív szekció mellett egy normális is. A weblap meggyőző: barátságos, ügyfélközpontú cég, hívhatom Skype-on is, de sajnos „épp” nem veszik fel (munkaidőben, azóta se kerestek), de mindenütt ott a barátságos űrlap, hogy kérjek árajánlatot. Kérek, mondjuk nem 1, hanem 5 darabra.

A válasz nem késlekedik. Az eddigi közepes árfekvésű ajánlatok szerint, ezt összehasonlításképp leírom, az 5 kártya kb. 1750 Ft-ba kerül, plusz adó. A cég ajánlata (és ezen a ponton picit szorítsd a szemhéjad, nehogy kiessen a szemed) 15500 Ft plusz Áfa, pontosabban ennyi szerepel a válasz emailben, egy köpet információval sem több. Kártya anyag, méret? Technológia? Bármi?

Az első gondolat, hogy elírta. A második, hogy ez nem normális. A harmadik pedig, hogy pofátlan.

Megírtam neki, na nem azt, hogy konkrétan ő a görényalom nem legfényesebb képességekkel megáldott tagja, hanem hogy az árajánlata egy nagyságrenddel kilóg a valóságból, nem igazán türközi a weblapja által hazudosugallt értékeket, hozzáállást meg semmi mást sem, és hogy ha nem akar ügyfelekkel bajlódni, akkor inkább ne tegyen ki árajánlatkérést.

De az ilyenek nem bírják válasz nélkül, így hát megkaptam az Üzletember válaszát. Idézném, mert gyönyörű:

Az általam kibocsájtott árajánlat olyan részletes, mint amilyen az Ön árajánlat kérése volt. Sajnálom, hogy nem nyerte el tetszését az általunk megállapított ár, de úgy látom, hogy talált olyan olcsó céget, amely megfelel Önnek.
 
Ha megengedi cégem üzletpolitikájával, valamint weblapjával kapcsolatos észrevételeit figyelmen kívül hagyom,
ebben javaslatot (már ha javaslatra lenne szükségem) csak a szignifikáns üzleti partnereimtől fogadok el.

Üdvözlettel,
R. László

Először az ember bitet ragadna, hogy megírja ennek a kisgömböcnek, hogy az árajánlat formáját az ő űrlapja határozza meg; hogy mi a különbség az árajánlat és a leszaromság között, és mellesleg hogyan néz ki egy árajánlat kultúremberéknél; és persze, hogy elszólta magát, hogy a célcsoportja a „szignifikáns üzleti partner”, ami az ilyenek nyelvén azt jelenti, hogy több ezer tételes megrendelés.

De aztán rájöttem, hogy teljesen fölösleges. Egyrészt nem támadunk az ész fegyverével fegyvertelen emberre. Másrészt pedig nyilvánvaló, hogy az illető az ostobaságán túl arrogánsan arcátlan, és ettől észre sem veszi, hogy a saját szavainak mond ellent mindennel, amit mond (emlékszel még, „akár 1 darabtól, kölséghatékonyan”? Ez ám a „költséghatékony” szó komoly újraértelmezése.)...

Ezúton is gratulálok tehát a „LeCoin creative” alacsonyszintű csapatának, valamint az egész plasztik kötőjel kártya pont hu bandának, hogy sikerült megalkotniuk az üzletelcseszés műfajának egy fejlettebb, webbel támogatott változatát. Kívánom, hogy leljék örömüket... magukban. Csak el ne törjön a csuklójuk.

(Amúgy pedig van egy ajánlat egy cégtől, aki bármilyen technológiával, tizedennyiért, és az üzletkötő ott üzletet szeretne kötni. Neki minden ügyfél számít, csak fizesse ki, amit kell. Nem többet, persze.)

Elveszett ösvény

Közlemény!

Ismeretlen időpontban Pilisszentiván elveszítette a Jági-tanösvényt. Mi kerestük, de csak darabjait találtuk meg. Ha Ön megtalálta az egészet, gratulálunk, és említse meg, hogy hogyan csinálta. Amúgy meg láttunk olyan tavat, amiben több ebihal volt, mint ami fizikailag elfér benne.

Amúgy a tanösvény „Európa-diplomát” kapott, de bizonyosan nem az útjelző tábláiért.

Valamint összevetettük a valóságot a reklámmal, és kijött, hogy az indulásnál nincs étterem (kocsma van), viszont van egy életveszélyesre amortizálódott játszótér.

Viszont ne hagyd ki a Csali csárdát, elhagyva Pilisszentivánt Budapest felé, mert nagyon jó minden. Étel is, kiszolgálás is (és van nem életveszélyes játszótere gyerekekre gondolva).