Belföldi pénzforgalmi számla és Wise

Egyszerűnek hangzik a dolog: használhatja-e egy cég a Wise magyar bankszámlaszámmal rendelkező számláját (a törvények által előírt „pénzforgalmi számlaként”, vagyis gyakorlatilag) a mindennapi utalásaihoz?

A válasz nem egyszerű: az Internet tele van mindenféle tippelgetésekkel, illetve találtam egy 2019-es (azóta már eredeti formájában el sem érhető) NAV állásfoglalást, ami szerint talán „pénzforgalmi számla”, de valószínűleg nem „belföldi”. Vagy igen, vagy nem.

Azóta pár dolog változott: először büszkék voltunk, mert a Wise volt az első neobank aki MNB engedély kapott és használhatta a magyar bankszámlaszám- és utalási rendszert, aztán pedig felháborodtunk, hogy nemzetünk ellensége, egy migráns, sorosista, brüsszelita gonosz Wise túl olcsón csinál mindent, és az emberek oda mennek a pénztárosnak adott bank helyett… szóval na, változnak az idők. Emiatt gondoltam, hogy felteszem a NAV-nak a kérdést így, kettőezer-huszonháromban is, hogy mondják meg ők, hogy mi a tuti.

Levelem a NAV-nak

Tisztelt NAV!

A félreértések elkerülése végett: a szervezet jelenleg rendelkezik bejelentett magyarországi (belföldi) pénzforgalmi számlával.

Kérdések:

1. Egy magyarországi egyesület által nyitott, a Wise Europe SA (MNB nyt. tsz.: K8804638, illetve fióktelepe a Wise Payments Ltd. Fióktelepe) által vezetett, magyar bankszámlaszámmal rendelkező (és a NAV részére a megfelelő űrlapon bejelentett) üzleti számla „pénzforgalmi számla”-e?
2. A fenti számla „belföldi pénzforgalmi számla”-e?
3. Amennyiben nem az, fogadhat-e a szervezet ezen magyar bankszámlaszámra bejövő utalásokat, illetve van-e erre bármilyen korlátozás? (Avagy végezheti-e ezen az Art. szerinti fő gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó pénzügyi forgalmát?)
4. A 3. pont szerint használhatja-e a szervezet az említett számlát kimenő tranzakciókra (utalás, bankkártyás fiztés, készpénzfelvétel)?
5. A 4. pont szerint, amennyiben a válasz igen, használhatja-e a szervezet ezen bankszámlát a NAV (és egyéb hivatalos szervek) tranzakcióira? (Art. 9§)

Részletes válaszukat előre is köszönöm!

A NAV válaszol!

Ez azért – mint az hamarosan kiderül – egy kalandregény-írói túlzás, de az alábbi választ kaptam (kiemelések tőlem):

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 1. melléklet 1.24. pontja alapján a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

Az Art. szerinti „külföldi pénzintézet”, „számlaszám” általános fogalmak, tehát a jogalkotó nem korlátozta a bejelentési kötelezettséget sem az alanyi kör, sem a vezetett számla típusa tekintetében. A belföldi pénzforgalmi számlának funkciójában megfelelő külföldi számlákra terjed ki a kötelezettség, azaz a ténylegesen a pénzforgalmi szolgáltatás keretében vezetett külföldi fizetési számlára vonatkozik.

A pénzforgalmi számla definícióját a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 20. pontja határozza meg, a következőképpen: „az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott”.

Ugyanezen § 8. pontja értelmében fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.

Fizetési művelet a 2. § 7. pontja alapján a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. >Pénzforgalmi szolgáltatónak a 2. § 22. pontja értelmében az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár minősül, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

Pénzforgalmi szolgáltatáson a 2. § 21. pontja szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kell érteni.

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerint pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint elfogadása,

f) a készpénzátutalás,

g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.

Az Eftv. 4. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ugyanezen § (5) bekezdése alapján ugyanakkor az (1) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

A Hpt. 6. § 71. pontjában szabályozott értelmező rendelkezés szerint külföldi pénzügyi intézmény a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás, amelyek esetében a székhely Magyarországon kívül van.

Arra nézve, hogy a Wise Payments Ltd. által vezetett számla (belföldi) pénzforgalmi bankszámlának tekinthető-e, a Magyar Nemzeti Banktól kérhet tájékoztatást.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

(A levelet csak én használhatom fel [bármire, tehát közzétételre is], ás csak azokkal oszthatom meg, akiket erre meghatalmazok, ezért ezúton meghatalmazom az olvasókat, hogy azt elolvassák. Mert rendnek kell lenni.)

---

Nos, mint láthatjátok, a válaszlevél részletes, csak kicsit nehéz összepárosítani a kérdésekkel. Megpróbálom lefordítani és értelmezni, persze csak pontatlanul és szakmailag pongyolában.

• Az első kérdésre a válasz szerintem (eltekintve attól, hogy szó szerint „nem tudjuk, kérdezze meg az MNB-t”) „igen”: ha a használat módja pénzforgalmi, akkor ettől a számla is az lesz.
• A második kérdésre a válasz (eltekintve a konkrét fenti választól) esélyesen „nem”: nem belföldi az, akinek nincs székhelye Magyarországon, a Wise-nak pedig csak fióktelepe van.
• A harmadik kérdést szemlesütve figyelmen kívül hagyták.
• A negyedik kérdést burkoltan „igen, ha pénzforgalmi számla” módon válaszolták meg, leírva, hogy mire lehet használni egy pénzforgalmi számlát.
• Az ötödik kérdést szemérmesen figyelmen kívül hagyták. (Lehet úgy értelmezni, hogy mivel a 4. pontra nem mondták egyértelműen, hogy „igen”, ezért erre nem kellett válaszolniuk.)

Összefoglalva, amit eddig tudunk

Valószínűleg a Wise számla lehet „pénzforgalmi számla”, de nem „belföldi pénzforgalmi számla”, használható korlátlanul a magyar pénzforgalomban azzal a kitétellel, hogy ahol előírás az, hogy magyar pénzforgalmi számla kell ott nem (például emiatt nem fog a NAV visszautalni rá semmit).

MNB here I come…

A következő kör (gondolom az is 1-2 hónap) az MNB! Hajrá!