Beszéljünk akkor egy kicsit a Wise Businessről, ami a
Wise üzleti szolgáltatása és ezt szükséges
használni, ha üzleti környezetről van szó, vagyis
belföldi pénzforgalmi számláról.
Előnyei
Az előnyeiről csak röviden, mert azt elmondja a Wise:
Egyszeri díjon túl nincs számlavezetési díj, kártyadíj, kényelmi díj, rejtett díj, köszönési díj,
herevakargatási díj, vagy bármilyen más, a magyar klasszikus bankok esetében mindennapos
díjtétel. A kártya gyártási költségét (1300ft talán?) meg a postát kell kifizetni, de ha használod
például az ajánló linkemet
(https://wise.com/invite/dic/peterg3250)
akkor még lehet, hogy ezt is elengedik a 150 eFt-os kedvezményen túl.
Ezen túl a költségeiket pontosan meg lehet nézni (ez nem jelenti azt, hogy ne változna néha
vadul, de ennek az oka inkább közvetlenül köthető a pénzügyi jelenségekhez), és a díjaik
általában akkor sem érik el a magyar bankokét, amikor „drágának” számítanak. A Wise a fix
díjakat tűzte ki célul így nincsenek napszaktól, naptól függő díjak; a költség általában
a pénznemekhez, illetve a kezelt összeghez kötődik, de mindig
lekérdezhető a lapjukon.
A Businessnek (az egyszeri közel 20.000 forintos díj ellenében) számos plusz szolgáltatása van
a magánszámlához képest. Ilyen például, hogy korlátlan mennyiségű dolgozó vehető fel a
számlához, és ezek mindenféle josogultságokat kaphatnak felvitelre, kivonatokra,
aláírásra, saját bankkártyákra (fizikai vagy ingyenes virtuális, ami megy mobilos
fizetéssel is), de a korrekt módon működő app mellett küldhetnek emailt is szinte
mindenről, így nehéz nem észrevenni a teendőket. Képesek API-n online kapcsolódni
a magyar könyvelőrendszerekhez (akár az online Bilingo vagy SzámlázzHu-hoz is), meg
általában mindent tud, amit a magyar bankok tudhatnak.
Hátrányok, nehézségek, problémák
Én azonban most említenék pár nyilvánvaló, illetve pár gyakorlat során kiderült nehézséget,
amikkel tisztában kell lenni, mielőtt valaki belevág a dologba. Előre elmondom, hogy
nincs semmi komoly baj, én igyekszem minden cégemet átterelni, mert
elégedett vagyok velük.
Kezdjük mindjárt a legkellemetlenebbel. A Wise nem mutatja a bejövő számlaszámokat.
Bár ez állítólag európában gyakran előfordul mégis baromi kényelmetlen, mert például
nem tudod visszaküldeni a pénzt, ha téves, vagy nem tudod ellenőrizni, hogy teljesen
egyértelműen honnan jött a pénz. A közlemény mellett látszik a küldő neve, és mivel ezt
a bankok hivatalos iratok alapján adják meg így ez „hitelesen” megmondja a küldő
entitást, de hogy ő épp melyik számláját használta melyik banknál… azt csak
Allah meg a Wise tudja. Túl lehet vele élni, de néha kényelmetlen, és biztos lesznek
szituációk, amikor kínos és utánajárást igényel. Nekem még nem volt.
Kérdésemre, hogy ez miért van így számtalan kitérő választ kaptam, azokból összeállt,
hogy a legfőbb ok: mert csak.
A következő, hogy tudni kell angolul. Enélkül nem tudsz érdemben
vitatkozni az ügyfélszolgálattal, vagy elmagyarázni, hogy mi fáj. Az app és a weblap
használható magyar nyelven de nem tudom, az ügyfélszolgálat képes-e egyáltalán
ezt kezelni. (Lehet, hogy igen? Sosem próbáltam. De most…!)
Egy másik jelenleg kényelmetlen dolog, hogy magyaroknak még nem
aktív a „groups” lehetőség, ami alapján a céggel kapcsolatos embereket (szerepkörök
és dolgozók) lehetne elkülönített csoportokba rendezni, és ezekhez külön számlákat
rendelni. Jelenleg egy közös számla van, és személyenként csak az egyszeri, napi,
havi limitekkel lehet variálni, ha valaki nem bízik meg mindenkiben. Ez lesz, de még
nincs.
[Frissítés]Nem tudom, mennyire higgyek a véletlenekben
(vagy ahogy Karinthy mondta: „ez nem véletlen, ez vélet!”),
de amint megírtam ezeket a blogizéket kaptam egy értesítést, hogy ki lehet akkor
próbálni a Groups-t, sok szeretettel. Szóval, működik idehaza is, de lehet,
hogy fokozatosan engedélyezik csak itt-ott. Még ismerkedek vele.
Az apróbb kényelmetlenségek közé számít az, hogy az utalások adataiban nem lehetnek
ékezetes betűk, sem a címzett, sem a közlemény részekben. Gondolom, hogy párszor
megégették magukat a teljesen kaotikus nemzetközi betűkódolások miatt.
Szintén apróbb kényelmetlenség a felület pár viccelődése, például, hogy szereti
néha felajánlani a drágábbik utalási opciót, de az ellenőrző képernyőn néha
visszajavítja, néha pedig jelzi, hogy ha nem ezt akarod, változtasd meg.
Ugyanígy picit nehézkes a közlemény megadása, de ha az ember egyszer rájön, hogy
milyen sorrendben képzelték el, akkor használható szépen.
Egy nem szorosan Business-hez kapcsolódó kérdés – és egyike annak, amit nem
tudok sem pro sem kontra minősíteni – az maga a Wise és a nála levő pénz „biztonsága”.
No nem az, hogy „ellopják-e”, ez nem lölö gránitbankja vagy a narancsosok által
megvédett nyugdíjkassza, hanem hogy mi van, ha nagy baj van. Tönkre megy a Wise,
vagy összeomlik egy általuk használt bank, vagy hasonló homokszem a pénzügyi
rendszerek fogai meg kerekei között.
Erről maga
a Wise ír hosszan, de a lényeg, hogy a Transferwise (brit) céggel szemben a
Wise SA az ügyfelei pénzét egy észt cégben, a TINV Europe AS-ben tartja, ami a
bankfelügyelet alá tartozik, és így az észt betétvédelmi alap fedezi
azt €20.000 értékhatárig.
A Wise a bankokkal szemben (akik teljes mértékben a betétvédelemre építenek) az
ügyfelek pénzét elkülönítve tartja és fekteti be, arra építve, hogy ha a Wise SA
kerülne gondba akkor a TINV fizet, ha pedig a TINV akkor őket a Wise és a betétvédelem
fedezi két irányból; egyrészt portfolio managementtel másrészt elkülönített
nyilvántartásokkal csökkentik az ügyfél kockázatát, és számos cég
(A Belga Nemzeti Bank [NBB], PwC) folyamatosan ellenőrzi őket.
Azt senki nem tudja megjósolni, hogy egyszerre és váratlanul tönkre mehet-e
minden komoly bank és szolgáltató, ahova a Wise befektet, de igyekeznek olyan
cégeket választani, amik stabilak, és a szakértelmüket állítják szembe a
kockázattal. (A TINV esetében pedig azt, hogy az észt biztosítás tudja fedezni,
ha bedől a bolt; van aki ebben jobban bízik, van, aki kevésbé.)
Összességében a mindennapi tevékenység során eddig teljesen jól megy minden:
(ingyenes) utalások, bankkártyák (virtuális kártya+mobil nfc), utalást
előkészítő és jóvá hagyó szerepek elkülönítése (sőt, együttes aláírók is
vannak), és a lehívható beszámolók testre szabása. Ja, és az online
könyvelői kapcsolat. Azonnali utalások. Okos app.
Mi egyelőre több esetben (cég, civil) megtartottuk a klasszikus
bankszámlát, mert néhány állami cég nem tudja vagy nem akarja kezelni
a Wise magyar számlákat, de a forgalmat áttereljük a Wise-ra. Sokat
spórolunk rajta.
Részletes kérdésekkel, felajánlásokkal, jótanácsokkal a
matrixon megtaláltok.
Vagy a keresőkkel. :-) És ha Wise-t akarsz regisztrálni, akkor
ezzel tudsz nekem
kis pluszt küldeni.
Revolut?
A Wise nagyon sok mindenben hasonlít a Revoluthoz, de! A Revolutnak nincs magyar bankszámlája. Vannak más különbségek is,
de emiatt cégeknek szerintem nem hasznos. Magánban én is használom, de ennyi.
BinX
Eltelt majdnem egy év (most 2024-07-09 van), és ha már a Revolut említettem, mindenképp
érdemes frissíteni az első magyar fintech pénzforgalmi intézménnyel, a
BinX-szel
(vagy ki tudja, hogy kell kötőjelezni, ez gondolom attól függ: hogy mondják ki).
Fontos kiemelni: kizárólag céges számlákkal foglalkoznak, legalábbis jelenleg.
A BinX ugye magyar cég, ez sok szempontból előny lehet; például mindenképp
kiemelendő, hogy ugyan a Wise-hoz hasonlóan ők is részei minden releváns magyar
banki rendszernek, de a Wise-tól eltérően az általuk létrehozott számlaszám
automatikusan megjelenik a NAV és a Cégbíróság irataiban, kizárva ezzel minden
potenciális vitát és magyarázkodást, amibe az ember amúgy kénytelen lenne
a NAV-ot meg az MNB-t bevonni. Ebből egyértelműen látszik az is, hogy őket
mindenképp elfogadta a rendszer belföldinek meg pénzforgalminak meg számlaszámnak.
Ők a cégeket célozzák, és ebből a szempontból érdemes nézni az árazásukat is,
bár majdnem mindegy, lévén ("early bird", vagyis jelenleg!) a számlanyitás (ami online intézhető, de
szükséges hozzá NFC-s személyi igazolvány, NFC-s mobiltelefon, viszont képesek
arra, amire a bankok még nem: le tudják kérni az online cégadatokat, így nem
kérnek 50 tonna cégpapírt) költsége 0 Ft, a számlavezetés
számlánként 0 Ft (de összesen maximum 0 Ft), a pénz fogadása 0 Ft;
ezen kívül a BinX-en belüli pénzforgalom 0 Ft. A sima
bankos utalások (jelenleg…) 199 Ft-ba kerülnek darabonként.
Más költség nincsen. Meg kamat sem.
Az ő trükkjük az elektronikus pénz, ami a kivonatukban is látható és alkalmas a
könyvelői nyugalom megzavarására: a jogszabályok szerint nem banki szolgáltatást nyújtanak,
hanem minden nyilvántartott tranzakciót „átváltanak” elektronikus pénzre, és
a belső forgalomban is ezt az „elektronikus pénzt” használják (ami értelmezésem
szerint funkcionálisan megegyezik a magyar forinttal, de érdekes kérdés, hogy
mi történik vele pl. államcsőd vagy hiperinfláció esetén), és erre az ePénz
jogszabályok vonatkoznak, nem a bankiak.
Mint a Wise is így nem esik az OBA védelme
alá, viszont az ePénz szigorú szabályozása miatt kötelesek ők is teljes fedezetet
tartani a kibocsájtott összegekre (amit ők az Álamkincstárban tartanak, ami a
legutoljára tönkremenő magyar bank lesz, így egészen jók az esélyek, hogy a pénz
egészen sokáig megmarad).
Amit még talán említeni érdemes: devizát (egyelőre?) nem kezelnek; kártyájuk még nincs,
de lesz (az ÁSZF már tartalmazza); a rendszerük pedig erősen integrált a
számlázz.hú rendszerével, ami alapvetően nem meglepő,
hiszen a szamlazz.hu eredeti ötletgazdáit látjuk a BinX csapatában is. (De ennek
értelme csak a szamlazz.hu legmagasabb áru csomagja esetén éri el az észlelhető szintet.)
Szóval érdemes kis cégként őket is megfontolni, ráadásul ha mondjátok, hogy én küldtelek, akkor
mindenki után megkapom a számlacsomag havi díjának hatszorosát!! :-)
Azt hiszem, hogy ez a blogbejegyzésem ismét népszerűbb lesz az átlagnál,
ismét közösségi szolgálatot végzek az ország jobbítása érdekében,
azok helyett, akiknek ez amúgy a dolga lenne.
A téma az előző
bejegyzésben egy hónapja indított folytatása, ahol azt a kérdést tettem fel, hogy
vajon a Wise által nyújtott (magyar bankszámlaszámmal rendelkező) számla mire
és hogyan használható a hatályos magyar törvények és szabályozók alapján?
(Ha nem olvastad, talán érdemes ott kezdeni, mert kicsit részletesebben
kifejtettem pár gondolat. De nélküle is érthető: éljen a lustaság!)
Röviden összefoglalva a kérdés az, hogy cégek, intézmények, alapítványok és
egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező entitások vajon
használhatják-e a Wise bankszámláit a mindennapi[1]
működésük során a
hagyományos mosópor bankszámlák helyett, mennyire és milyen célra legálisan
illetve milyen korlátozások között?
A válasz, mint múltkor írtam nagyrészt eddig ismeretlen volt. A Wise a magyar
bankokhoz képest gyakorlatilag ingyen van, a pénzváltás kedvező, a bankkátyáik
nemzetközileg megállják a helyüket, tehát a feltételek igen kedvezőek.
A másik oldalról az ügyfélszolgálat angol nyelvű és sokszor kicsit nehézkes, de
amúgy segítőkész.
Viszont az internet fele szerint nem, nem, nem használható,
a könyvelők jelentős része
sokkot kap az említésétől és bizonyos állami szervezeteknél a bankszámla harmadik
számjegye után dobja a hibát a rendszer.
Az úttörő ahol tud, segít
…de vele ellentétben én néha tudok is. Szóval írtam a NAV-nak, aki
az előző postomban kirészletezett módon
azt válaszolta, hogy szerintük
valószínűleg pénzforgalmi számla,
valószínűleg nem belföldi pénzforgalmi számla és
valószínűleg használható mindennapi fizetési forgalomhoz; de majdnem
minden téren kérdezzem meg a Magyar Nemzeti Bankot.
Megkérdeztem. Válaszoltak.
Az MNB válaszol!
Az
ő levelüket is idevágom változatlan,
bár kicsit formátumozott alakban, a kereshetőség kedvéért.
Először is egy fontos pontosítás arról, hogy pontosan milyen cégekről beszélünk; az MNB ebben
a tekintetben a hivatalos forrás, hiszen ő tartja nyilván a cégeket.
Fenti kérdéseihez kapcsolódóan mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a Wise Europe SA a Belga Nemzeti Bank (BNB)
által felügyelt pénzforgalmi intézmény, amely a Wise Europe SA BNB által az MNB részére továbbított határon
átnyúló bejelentése alapján határon átnyúló szolgáltatások nyújtásra jogosult Magyarország területén, ezért az MNB
honlapján a Piaci szereplők keresése1 menüpont alatt elérhető nyilvántartásban
határon
átnyúló pénzforgalmi intézményként szerepel.
Tájékoztatom továbbá, hogy a Wise Payments Limited Magyarországi Fióktelepe
(székhelye: 1133 Budapest, Váci út 80. 3. em.) nem az MNB által nyilvántartott intézmény. A Wise Payments Limited
Magyarországi Fióktelepének anyavállalata az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező Wise Payments Limited,
mely korábbi neve alatt (TransferWise Limited) 2020. év végéig határon átnyúló szolgáltatásokra volt jogosult
Magyarországon, azonban az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésére tekintettel már nem
jogosult határon átnyúló tevékenységek végzésére hazánkban.
Nagyon korrekt, érthető, teljes tájékoztatás, most kicsit büszke vagyok az MNB-re (és
innen ismeretlenül is köszönöm dr. Lakatos Máténak az alapos választ).
Tehát röviden: mi a Wise Europe SA nevű cégről beszélünk.
Kérdései vonatkozásában tájékoztatom, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
2009. évi LXXXV. törvény (Pft.)
2. § 20. pontja értelmében pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres
gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség
alapján nyit, illetve nyitott, illetve 22. pontja értelmében pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény,
Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. A Pft. 1. § (1) bekezdése
alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra. A
Wise Europe SA 2020. szeptemberében csatlakozott a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
éjszakai (IG1) és napközbeni többszöri (IG2) elszámolási rendszeréhez, valamint az azonnali átutalási megbízás
elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerhez (AFR) is, amely azt jelenti, hogy a Wise Europe SA
jogosult magyar IBAN számú fizetési számlák kibocsátására, továbbá fizetési műveletek lebonyolítására a
Magyarországon működő mindhárom elszámolási platformon keresztül.
Az MNB álláspontja szerint, amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató HU-val kezdődő IBAN számlaszámú fizetési
számlákat vezet, ezen fizetési számlák Magyarországon vezetett fizetési számláknak minősülnek (figyelemmel az
IBAN szám képzésére vonatkozó szabványra), és az adott pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán alkalmazandók a Pft.
rendelkezései.
Tehát röviden: mivel a Wise teljes értékű része a magyar pénzforgalmi és bankközi rendszereknek és HU kezdetű
IBAN számlaszámot vezet ezért ezek belföldi fizetési számlának minősülnek.
A NAV álláspontja szerint szerintük mindenképp „pénzforgalmi számla”, és teljes értékűen használható belföldi
fizetési forgalomhoz, de az MNB véleménye szerintük az irányadó.
Az MNB véleménye szerint ezek a számlák „belföldi pénzforgalmi számlának” minősülnek.
Itt a vége, 2023-ban.
Hova tovább?
Egyrészt ez azt jelenti, hogy
a NAV és az MNB is azt mondja, hogy a Wise számlákat
teljes értékűen
lehet használni cégeknek
nem csak pénzforgalomra, de ezekkel teljesítheti a kötelességét az, aki (az Art., vagyis
az adózás rendjéről szóló törvény
alapján) „belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett”.
Másrészt ez azt is jelenti, hogy ezeket a számlákat mindenkinek „kötelessége” lenne így is kezelni, azaz nem utasíthatná
vissza a Wise számlákat azzal az indoklással, hogy azok nem „belföldi fizetési számlák”. Nézek itt kérdőn a NAV-ra,
aki például szerintem az 1%-okat nem akarta Wise felé küldeni, vagy az Államkincstárra, aki szomorúan közli, hogy
a számlaszám nem megfelelő. Ezt a harcot én most nem akarom felvállalni, legyen ez más asztala. Én machetével
levágtam a liánokat, lehet előre menni.
Úgyhogy… esélyesen vizslát fognak páran mondani a magyar bankoknak, a havi sok tíz- vagy százezres bankköltségeknek,
a buta appoknak, a ki tudja minek.
A következő postban kicsit mesélek a Wise Business problémáiról (az előnyeit a Wise úgyis elmondja a reklámjaiban;
a lényeg pedig hogy ez kell ahhoz, hogy cégként lehessen használni, akkor is, ha EV vagy).
Ha valaki hálás akar lenni, akkor használhatja a wise meghívómat: https://wise.com/invite/dic/peterg3250,
vagy még sosem próbáltam, hogy egy anonim fizetős link mit csinál, azt is kipróbálhatja
(ez lehet, hogy egy fizetés után megsemmisül?), más most nem jut eszembe (számlaszámot azért nem írok blogpostába :-)).
Ha ebből összejön egy ingyen ebéd, már megérte! :-D
Vagy ha nem, hát kisnyúl.
Addig is mindenkinek jó bankolgatást!
Jegyzetek
[1] - Ez az egész cikk a belföldi (vagyis Magyarországról induló Magyarországra érkező)
magyar forint utalásokról szól, és a fő mozgatórugója az volt, hogy a „belföldi pénzforgalmi számlára kötelezettek” (vagyis
kb. minden magyar cég) használhatja-e ezt a számlát magyar pénzforgalmára úgy, hogy a hivatalok ne büntessék meg
őket.
[2] - Nem tudom, hogy a külföldi forint utalásokat kik és miért használják vagy használnák, nem értek hozzá,
így erről nem írok. A Wise forint számla nem használható külföldről (nem is mondják meg az IBAN számát, de amúgy HU79 egy
hozzászóló szerint), én speciel erre az EU számlát használtam (SEPA utalás ingyenes) illetve az USD számlát (annak
minden kínos jellemzőjével).
Egyszerűnek hangzik a dolog: használhatja-e egy cég a Wise magyar bankszámlaszámmal rendelkező számláját (a törvények által előírt „pénzforgalmi számlaként”, vagyis gyakorlatilag) a mindennapi utalásaihoz?
A válasz nem egyszerű: az Internet tele van mindenféle tippelgetésekkel, illetve találtam egy 2019-es (azóta már eredeti formájában el sem érhető) NAV állásfoglalást, ami szerint talán „pénzforgalmi számla”, de valószínűleg nem „belföldi”. Vagy igen, vagy nem.
Azóta pár dolog változott: először büszkék voltunk, mert a Wise volt az első neobank aki MNB engedély kapott és használhatta a magyar bankszámlaszám- és utalási rendszert, aztán pedig felháborodtunk, hogy nemzetünk ellensége, egy migráns, sorosista, brüsszelita gonosz Wise túl olcsón csinál mindent, és az emberek oda mennek a pénztárosnak adott bank helyett… szóval na, változnak az idők. Emiatt gondoltam, hogy felteszem a NAV-nak a kérdést így, kettőezer-huszonháromban is, hogy mondják meg ők, hogy mi a tuti.
Levelem a NAV-nak
Tisztelt NAV!
A félreértések elkerülése végett: a szervezet jelenleg rendelkezik bejelentett magyarországi (belföldi) pénzforgalmi számlával.
Kérdések:
Egy magyarországi egyesület által nyitott, a Wise Europe SA (MNB nyt. tsz.: K8804638, illetve fióktelepe a Wise Payments Ltd. Fióktelepe) által vezetett, magyar bankszámlaszámmal rendelkező (és a NAV részére a megfelelő űrlapon bejelentett) üzleti számla „pénzforgalmi számla”-e?
A fenti számla „belföldi pénzforgalmi számla”-e?
Amennyiben nem az, fogadhat-e a szervezet ezen magyar bankszámlaszámra bejövő utalásokat, illetve van-e erre bármilyen korlátozás? (Avagy végezheti-e ezen az Art. szerinti fő gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó pénzügyi forgalmát?)
A 3. pont szerint használhatja-e a szervezet az említett számlát kimenő tranzakciókra (utalás, bankkártyás fiztés, készpénzfelvétel)?
A 4. pont szerint, amennyiben a válasz igen, használhatja-e a szervezet ezen bankszámlát a NAV (és egyéb hivatalos szervek) tranzakcióira? (Art. 9§)
Részletes válaszukat előre is köszönöm!
A NAV válaszol!
Ez azért – mint az hamarosan kiderül – egy kalandregény-írói túlzás, de az alábbi választ kaptam (kiemelések tőlem):
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 1. melléklet 1.24. pontja alapján a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
Az Art. szerinti „külföldi pénzintézet”, „számlaszám” általános fogalmak, tehát a jogalkotó nem korlátozta a bejelentési kötelezettséget sem az alanyi kör, sem a vezetett számla típusa tekintetében. A belföldi pénzforgalmi számlának funkciójában megfelelő külföldi számlákra terjed ki a kötelezettség, azaz a ténylegesen a pénzforgalmi szolgáltatás keretében vezetett külföldi fizetési számlára vonatkozik.
A pénzforgalmi számla definícióját a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 20. pontja határozza meg, a következőképpen: „az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott”.
Ugyanezen § 8. pontja értelmében fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.
Fizetési művelet a 2. § 7. pontja alapján a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól.
>Pénzforgalmi szolgáltatónak a 2. § 22. pontja értelmében az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár minősül, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.
Pénzforgalmi szolgáltatáson a 2. § 21. pontja szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kell érteni.
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerint pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint elfogadása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.
Az Eftv. 4. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ugyanezen § (5) bekezdése alapján ugyanakkor az (1) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.
A Hpt. 6. § 71. pontjában szabályozott értelmező rendelkezés szerint külföldi pénzügyi intézmény a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás, amelyek esetében a székhely Magyarországon kívül van.
Arra nézve, hogy a Wise Payments Ltd. által vezetett számla (belföldi) pénzforgalmi bankszámlának tekinthető-e, a Magyar Nemzeti Banktól kérhet tájékoztatást.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály
(A levelet csak én használhatom fel [bármire, tehát közzétételre is], ás csak azokkal oszthatom meg, akiket erre meghatalmazok, ezért ezúton meghatalmazom az olvasókat, hogy azt elolvassák. Mert rendnek kell lenni.)
Nos, mint láthatjátok, a válaszlevél részletes, csak kicsit nehéz összepárosítani a kérdésekkel. Megpróbálom lefordítani és értelmezni, persze csak pontatlanul és szakmailag pongyolában.
Az első kérdésre a válasz szerintem (eltekintve attól, hogy szó szerint „nem tudjuk, kérdezze meg az MNB-t”) „igen”: ha a használat módja pénzforgalmi, akkor ettől a számla is az lesz.
A második kérdésre a válasz (eltekintve a konkrét fenti választól) esélyesen „nem”: nem belföldi az, akinek nincs székhelye Magyarországon, a Wise-nak pedig csak fióktelepe van.
A harmadik kérdést szemlesütve figyelmen kívül hagyták.
A negyedik kérdést burkoltan „igen, ha pénzforgalmi számla” módon válaszolták meg, leírva, hogy mire lehet használni egy pénzforgalmi számlát.
Az ötödik kérdést szemérmesen figyelmen kívül hagyták. (Lehet úgy értelmezni, hogy mivel a 4. pontra nem mondták egyértelműen, hogy „igen”, ezért erre nem kellett válaszolniuk.)
Összefoglalva, amit eddig tudunk
Valószínűleg a Wise számla lehet „pénzforgalmi számla”, de nem „belföldi pénzforgalmi számla”, használható korlátlanul a magyar pénzforgalomban azzal a kitétellel, hogy ahol előírás az, hogy magyar pénzforgalmi számla kell ott nem (például emiatt nem fog a NAV visszautalni rá semmit).
MNB here I come…
A következő kör (gondolom az is 1-2 hónap) az MNB! Hajrá!
This post is a - hopefully - searchable note about a very ugly effect, where Chrome, Chromium, and everything based on its Electron backend just crash in various ways, and one possible cause, with the suggestion what to do (spoiler: panic!).
I was updating my system, which is Debian/unstable, so there was a good chance that some library is broken, or the display driver, or the Xserver, or maybe libc6 herself, because various parts were just upgraded.
Funny that I rarely have the time to play games, but today I needed to stay up so decided to check Skyrim again (which runs flawlessly under Linux+Steam, mind you; how technology have advanced…), and had to realise that the Steam UI just crash. Beta too. Then Chromium crashed. Then Signal desktop client, and I started dot the t's, cross the i's and connect them with lines… I mean, I started to be suspicious about Chrome/Electron, and indeed, most of the other stuff worked. So, I started looking.
The first was trying to disable the Chrome sandbox (CEF) since the net wisdom mentioned that Chrome sandbox is very picky about library updates, and may react with a crash to an unknown library call. Turned out that Steam already did that by itself since this was an already "worked around" bug (in clone3() call if anyone interested). Anyway, disabling CEF didn't help (since it was already partially disabled).
The next was upgrading libraries, since it may have been caused by any incompatible library, but after updating everything Electron depends it still crashed.
So I have updated the display driver, since the previous update may have partially done that and the closed-source nvidia driver sometimes make funky things when the kernel driver mismatches the xwindow libs; restarted X, to no avail though. Still crashing.
After that I was worried that any library may cause this since I have only upgraded some code instead of the whole system and some libs may become incompatible with some other libs. It took a while to upgrade the system, but the effect was the same.
I was worried that the machine needed a reboot, mainly because these modern mainboards have the ugly habit of not booting MBR in various circumstances and grub mentioned in a deadpan voice that "there was no BIOS partition in sda so the boot wasn't updated", which means that if BIOS is happy with sdb then the system boots, if not then the system needs magic. So I really don't want to reboot right now.
Then went to sleep.
You did what?
So I was in the general unhappy mood, since I really didn't want to reboot, and a lot of stuff uses Electron, and since the libs were upgraded I was thinking that it's either a lib I need to downgrade, but it's a bit hard to point to one among the 5000 present, or I have to reboot the machine which may or may not work. I was also doing my work, and tried to start something (some compiler, actually, but that's not important), which failed in a way suggested that a disk is full and the temp files were not possible to save. Sometimes happens (the stuff always fills any storage, no matter the size), and I started looking. No, the disk is not full. None of them, in fact. But… what is this?!
# df
Filesystem 1K-blocks Used Available Use% Mounted on
tmpfs 6662240 6662240 0 100% /dev/shm
You may not know /dev/shm. It is a cute temporary storage in shared memory,
kind of/tmp/, which is fast, comparable in size to the total memory and usually quite empty.
Well not today! It is in memory, so it gets forgotten throughout reboots, but betwen them it is fairly stable: if someone puts a file there then it shall remove when it's not needed anymore. If specific someones create bazillions of gigantic clutter and ignore to remove then the storage (along with some of the available memory) is gone. Full. To the brim.
And of course it was… [drum roll] Steam+Electron!
Steam likes to crash, not badly, but since it juggles with various black magic stuff (including lot of shell scripts, an electron based UI, a patched-to-death WINE called Proton, various Vulkan shader pre-, post- and nobody-know-why-compiling, apart from weird updates) it sometimes throws in the towel and faints.
However, as it turned out, it leaves its stuff behind. And not small stuff, mind you. Hundreds of megabytes per crash. And it takes only 5-6 of those to fill the poor storage. And it did.
And from then on nothing which uses the storage (and smart enough to notice that it's full, I'm looking at you, Electron!) was able to operate, and have been crashed in various absolutely meaningless and non-deterministic way. Call that impossibe to debug.
I see the tough life of the maintainers of Electron based stuff: they get these invalid opcode error reports and it may have been caused by absolutely anything.
Cleared /dev/shm (everything older than 2 days, minus /dev/shm/.tmpfs). Everything works. Damn.
Summary
Chrome/Electron crashes, illegal instructions in libcef.so or in ThreadPoolForeg(round) caused by the temporary storage /dev/shm being full; filled by crashed Electron-based code (Steam).
1. the visuals of the crash log superimposed on the keyword list on the side is part of the dramatic effect! :-)
– Légy szíves told arrébb Gödöllőt! – kérte anyukám apukámat. –
szeretnék egy könyvet kihozni.
De apukám épp számolt, és bizonyosan nem ér rá ilyen földhöz ragadt
problémák megoldására, így segítőkészen Gödöllő külvárosát óvatosan
felszedtem, és arrébb tettem (akkor még nem tudtam, hogy valószínűleg a
Kastélypark közelébe mozgattam a fél Alvéget), hogy anyukám –
feltehetően átlépve a Rákos-patak pici tavacskáját – odajusson a
könyvespolchoz.
Természetesen a Gödöllőiekkel nem szúrunk ki, így utána visszatettem
őket szépen a helyükre. Talán észre sem vették, maximum a buszvezetők
csodálkozhattak, hogy az utcák egyszer csak… de aztán már megint nem.
Nem került be az újságba, és a nyolcvanas évek tévéhíradója sem tett
róla említést.
Amúgy mindig óvatosan jártam Gödöllő utcáit. Az ember igyekszik nem
rálépni a házakra, de hát egy 8-9 éves láb már elég nagy, az utcák pedig
parányiak, szinte lehetetlen úgy lépni, hogy a házakat elkerülje az
ember. Persze csak zokniban lépünk rájuk, mert az puha, és nem
tapad a pucér talphoz minden utca. Az kellemetlen, amikor az ember
lábához minden odaragad aztán hurcolja magával a szomszédságot is!
Nyilván apukám sem szerette, amikor átrendezem a várost, és a jól
kidolgozott zoknis közlekedési módszernek köszönhetően a helyiek relatív
biztonságban voltak.
De még ők sem látták azt, amit én láttam. A csöveket.
Mindenfelé mentek, az utcák alatt, a házak felé, de még a réten is. Pici
csövecskék a házaktól, bele a nagyobb csövekbe, majd a mégnagyobbakba,
és közben időnként kicsi és nagy dobozok, nyilakkal meg körökkel! És
színes ceruzás vonalak is, ami egy 8 éves számára teljesen logikus,
hiszen minek legyen az embernek csöve, ha az nem színes?!
Persze én nem tudtam volna a csöveket odarajzolni nekik. Ez egy
tényleg nagy város, sok-sok csővel. Azokat apukám rajzolta oda.
Persze nem úgy, ahogy te rajzolnád! Csak fogni egy ceruzát
és firkálni! Ugyan! Ne nevettess, kac-kac!
Az én apukámnak ilyen nagy rajztáblája volt, és vonalzók voltak
benne! Meg szögmérő is! Meg olyan, na, izék, azokat nem
tudom mire valók, de azok is. Természetesen én is tudok vele rajzolni,
mert apukám megmutatta, én pedig rajzoltam vele, mondjuk nem csöveket,
hanem házat meg utcát, mert a csöveket nem csak úgy odacsapod! A
csöveket ki kell számolni!
Ó, ezt te nem is tudod, persze, mert elfelejtettem mondani. Ne
haragudj! A csövek a legfontosabbak!
A csövek még nem léteznek. Apukám tervezi őket.
A csövekben gáz megy. Földgáz. Hogy-hogy honnan, hát a földből, te
gyagya! Mert ott is voltam már, kiskunakárhol, ahol a bólogató olajkutak
is vannak (fúú, az is tök érdekes, meg nagy és büdös, és ott apukám
legjobb barátja csinál csodákat); de persze nem mindegyik onnan jön,
mert ott nincs olyan sok, de a többi meg messziről jön ilyen
bazi csöveken! Nagyobb a cső mint én vagyok! És ha felmászol rá
akkor a bácsik nevetgélnek és azt mondják, hogy ha a főnökük ezt
meglátná akkor se—— … fenéken rúgna mindenkit, és nehogy leessek mert
akkor el is fenekelnek.
Na és a gáz az ugye az, amivel anyukám is főz, meg ami a konvektorban
fűt. Amúgy mivel gáz, nem lehet látni, csak érezni, hogy büdös (de
apukám azt is elmondta, hogy a gáz nem is büdös, hanem egy iszonyú
büdösséget fújnak bele[1], amivel
egyszer megviccelték egy munkatársát akire mérgesek voltak, és egy
majdnem üres fiolát bedobtak az autójába, és hónapokig „gázszag” volt
még a környékén is, ezen nagyon sokat nevettünk, de azt hiszem
hogy a munkatársa nevetése nem lehetett teljesen őszinte, bár én úgy
képzeltem, hogy mérges volt de az én apukám mindenkinél erősebb volt,
ezért nem verekedtek csak morogtak egymás felé, gondolom,
mint a dühös kutyák).
De nem lehet csak úgy csöveket odatenni. Apukám elmagyarázta. Ha
figyelsz, elmagyarázom neked, majdnem úgy, mintha ő mondta volna, már
amennyire persze értettem, de majd ha nagy leszek, akkor én is fogom
úgy tudni mint ő, és akkor majd gyere vissza és elmagyarázom jól!
Szóval te azt gondolod, hogy a csőbe belefújják a gázt, és az kijön a
végén, de nem! A gáz ugyanazt csinálja, mintha folyékony lenne, mintha
vizet öntenél a csövön át. Ó, te azt gondolod, hogy a víz is csak úgy
folyik a csőben! De nem!
A cső fala ilyen recés, mint a beton, ami felkarcolja a térdemet. És
ezekbe a recékbe beleakad a víznek, meg a gáznak a belseje, és
lelassítja. De a gáz közepe nem ér hozzá, a széle meg igen, és
elkezdenek az oldalán pici örvények születni! És az egész széle egy
csomó kis örvény, ami lassítja a gázt! Amikor bemegy a csőbe, akkor jó
erősen bele kell pumpálni (nagy nyomással, mint a porszívó amikor
fordítva szereled össze és fújja a levegőt a csövön, mert az is gáz!),
hogy amikor ezek az örvények lelassítják akkor is kijusson a másik
oldalon. Vagy ilyesmi.
És apukám ezeket az örvényeket ki tudta számolni. Meg hogy milyen
vastag a cső, és milyen vastag az örvény. Meg hogy áramlik benne a gáz.
Meg hogy a gáz milyen gyors itt és amott, milyen a nyomása az elején
meg a végén, és hogy mekkora cső kell az elején hogy a végén még
lehessen vele főzni!
Ilyen nagy képletekkel, meg a Texas számológéppel, aminek piros
a kijelzője és szalag jön belőle, ha épp nem fogyott el.
A dobozok, amiket mondtam, azok meg a nyomást változtatják, hogy
visszategyék, ami elfogyott, vagy éppen lecsökkentsék, mielőtt bemegy a
házba, hogy ne repüljön el a gáztűzhelyről az edény vagy ne fújja ki az
embereket az ablakon! A papíron ezek kicsik, de van olyan
baazinagy meg egészen picike is.
És ezekből kijött, hogy melyik cső milyen vastag, meg hogy
kanyarodik-e, meg hogy hol kell neki doboz. És hogy hogyan jut el
mindenhova, onnan, ahol már van oda, ahol még nincs. Nyilván!
Egyre több cső volt a térképen, amin járkáltam a nagy szobában, és
amiket időnként apukám felszedett, majd időnként visszapakolt. Amikor már
nem fért rá több cső sehova, akkor készen volt a város, és a papírok
elindultak azokhoz a bácsikhoz, akik a gödröket ásták a csöveknek, akik
odavitték, hegesztették (nem szabad nézni! van nekik ilyen szemüvegük,
de nekem adtak egy fekete üveglapot, azon át szabad), meg akik majd
végig összerakják az egészet.
Amiből majd az emberek házaiba megy a gáz, amivel fűteni fognak télen,
és főzni (akár nyáron is).
A rajzolt csövekből igazi csövek leszenek! Amit apukám odarajzolt.
_(15414.sz._műemlék).JPG)
