Nagyon röviden szeretnék írni a másik oldalról, avagy hogy mi az oka
annak, hogy egy fintech egyszer csak zárolja a számládat, és mindenféle
papírokat kér, akár olyat is amit esetleg egyszer már régebben elkért.
Nagyon sokszor elhangzik, hogy „a pénzmosás megelőzése”, de most láttam
egy egészen friss és részletes beszámolót egy konkrét esetből, ami talán
segít jobban megérteni, mi történik és miért.
A fintech szolgáltatók (Wise, Revolut meg a többiek) ügyfelei nagyrészt online
regisztrálnak, nincs személyes kapcsolat, és így regisztrációkor alaposan ellenőrzik,
hogy a kérelmező nem bűnöző-e, már amennyire ezt meg tudják oldani.
Ezután mindenki biztonsággal használja a számláját.
Sajnos a világ ennél sötétebb: a bűnözőknek (és most gondoljunk mindenféle bűnözőre,
a pitiáner kissráctól, aki online rulettezni akar egészen a durva maffiózókig, mint
például egy kormánypárti politikus) szükségük van megbízható, bejáratott
pénzmosási lehetőségekre, és mi lenne ennél jobb, mint egy már létező, ellenőrzött
cég? Így a már létező fintech accountoknak van egy feketepiaci ára, és emiatt
egy csomó olyan account van, amit eredetileg tisztán regisztráltak majd eladtak
nagyon sok pénzért – bűnözőknek.
A fintech-eknek nyilván nem csak kötelességük, de érdekük is ezeket kiszűrni.
Az, hogy ezt hogyan teszik mindenkinek a saját ötletein múlik de belátható, hogy
vannak esetek, amikor egy teljesen legális számla forgalma is gyanússá válik.
Amikor ez történik velünk, akkor fontos, hogy tudjuk, hogy erről van szó,
és a fintechnek arról kell meggyőződnie, hogy a cég még mindig ugyanúgy valid, és
nem adta el valaki pénzmosodának. Minden kérdésük gyakorlatilag erre irányul,
és ezt próbálják minden módszerrel ellenőrizni.
Az is feltételezhető, hogy tízmillió ügyfél több milliárd tranzakcióját feldolgozva
elég sok ilyen gyanús eset pottyan ki, és mivel ezeket egyenként és kézzel kell
ellenőrizni ezért ez tényleg rengeteg erőforrást igényel és emiatt tart hosszabb ideig.
A tapasztalat azt mutatja, hogy neked – az ügyfélnek – meg kell találnod az egyensúlyt
a türelem és az asszertivitás között. Ha azt mondják, hogy 2-5 napot várj,
akkor 2 napig legyél türelmes, de utána ne. Nem biztos hogy udvarias, de elég hatékony
naponta-kétnaponta rákérdezni addig, míg a saját határidejük le nem telt, és ha
letelt, akkor elfelejteni a türelmet, és minden nap rákérdezni. Udvariasan, konstruktívan
de határozottan kell kérni, hogy történjen valami, ahogy ők írták. Néha részletesen le kell
újra írni, hogy mi a helyzet, hogy nekik kell lépni, mert te minden kérésüket teljesítetted,
vagy épp nem tudtad, és hogy miért.
A tapasztalat azt is mutatja, hogy ha ezt teszed, és a lezárásnak nem volt alapja, akkor
általában 1 héten belül lezárul a folyamat, és visszaengedik a számlát. Ha sokszorosan túllépik
a határidőt és nem történik semmi, akkor lehet eszkalálni a panaszt
(Wise vagy
Revolut esetében),
ami egy hosszabb, de általában hatékony eljárás.
Én még nem hallottam olyanról, hogy valós cég esetében ezek egyike sem vezetett eredményre,
de ha mégsem, akkor akár az ombudsman (szintén a fenti linkeken említett Ombudsfin), az EU
felügyelet vagy a bankfelügyelet tudja végleg rendezni a helyzetet.
A lényeg, hogy nem szabad feladni, mert alapvetően a fintechnek nem érdeke az, hogy bárkivel
kicsesszen.
A legfontosabb, hogy ne ess pánikba, és értsd meg, hogy milyen folyamat indult el, és miért.
Ezt megelőzni nehéz, ha váratlan, új pénzügyi forgalmaid jelenhetnek meg, de nem szokott
gyakran megismétlődni, így ha egyen túl vagy, akkor esélyed van rá, hogy egy ideig békében
élhetsz. :-)
Beszéljünk akkor egy kicsit a Wise Businessről, ami a
Wise üzleti szolgáltatása és ezt szükséges
használni, ha üzleti környezetről van szó, vagyis
belföldi pénzforgalmi számláról.
Előnyei
Az előnyeiről csak röviden, mert azt elmondja a Wise:
Egyszeri díjon túl nincs számlavezetési díj, kártyadíj, kényelmi díj, rejtett díj, köszönési díj,
herevakargatási díj, vagy bármilyen más, a magyar klasszikus bankok esetében mindennapos
díjtétel. A kártya gyártási költségét (1300ft talán?) meg a postát kell kifizetni, de ha használod
például az ajánló linkemet
(https://wise.com/invite/dic/peterg3250)
akkor még lehet, hogy ezt is elengedik a 150 eFt-os kedvezményen túl.
Ezen túl a költségeiket pontosan meg lehet nézni (ez nem jelenti azt, hogy ne változna néha
vadul, de ennek az oka inkább közvetlenül köthető a pénzügyi jelenségekhez), és a díjaik
általában akkor sem érik el a magyar bankokét, amikor „drágának” számítanak. A Wise a fix
díjakat tűzte ki célul így nincsenek napszaktól, naptól függő díjak; a költség általában
a pénznemekhez, illetve a kezelt összeghez kötődik, de mindig
lekérdezhető a lapjukon.
A Businessnek (az egyszeri közel 20.000 forintos díj ellenében) számos plusz szolgáltatása van
a magánszámlához képest. Ilyen például, hogy korlátlan mennyiségű dolgozó vehető fel a
számlához, és ezek mindenféle josogultságokat kaphatnak felvitelre, kivonatokra,
aláírásra, saját bankkártyákra (fizikai vagy ingyenes virtuális, ami megy mobilos
fizetéssel is), de a korrekt módon működő app mellett küldhetnek emailt is szinte
mindenről, így nehéz nem észrevenni a teendőket. Képesek API-n online kapcsolódni
a magyar könyvelőrendszerekhez (akár az online Bilingo vagy SzámlázzHu-hoz is), meg
általában mindent tud, amit a magyar bankok tudhatnak.
Hátrányok, nehézségek, problémák
Én azonban most említenék pár nyilvánvaló, illetve pár gyakorlat során kiderült nehézséget,
amikkel tisztában kell lenni, mielőtt valaki belevág a dologba. Előre elmondom, hogy
nincs semmi komoly baj, én igyekszem minden cégemet átterelni, mert
elégedett vagyok velük.
Kezdjük mindjárt a legkellemetlenebbel. A Wise nem mutatja a bejövő számlaszámokat.
Bár ez állítólag európában gyakran előfordul mégis baromi kényelmetlen, mert például
nem tudod visszaküldeni a pénzt, ha téves, vagy nem tudod ellenőrizni, hogy teljesen
egyértelműen honnan jött a pénz. A közlemény mellett látszik a küldő neve, és mivel ezt
a bankok hivatalos iratok alapján adják meg így ez „hitelesen” megmondja a küldő
entitást, de hogy ő épp melyik számláját használta melyik banknál… azt csak
Allah meg a Wise tudja. Túl lehet vele élni, de néha kényelmetlen, és biztos lesznek
szituációk, amikor kínos és utánajárást igényel. Nekem még nem volt.
Kérdésemre, hogy ez miért van így számtalan kitérő választ kaptam, azokból összeállt,
hogy a legfőbb ok: mert csak.
A következő, hogy tudni kell angolul. Enélkül nem tudsz érdemben
vitatkozni az ügyfélszolgálattal, vagy elmagyarázni, hogy mi fáj. Az app és a weblap
használható magyar nyelven de nem tudom, az ügyfélszolgálat képes-e egyáltalán
ezt kezelni. (Lehet, hogy igen? Sosem próbáltam. De most…!)
Egy másik jelenleg kényelmetlen dolog, hogy magyaroknak még nem
aktív a „groups” lehetőség, ami alapján a céggel kapcsolatos embereket (szerepkörök
és dolgozók) lehetne elkülönített csoportokba rendezni, és ezekhez külön számlákat
rendelni. Jelenleg egy közös számla van, és személyenként csak az egyszeri, napi,
havi limitekkel lehet variálni, ha valaki nem bízik meg mindenkiben. Ez lesz, de még
nincs.
[Frissítés]Nem tudom, mennyire higgyek a véletlenekben
(vagy ahogy Karinthy mondta: „ez nem véletlen, ez vélet!”),
de amint megírtam ezeket a blogizéket kaptam egy értesítést, hogy ki lehet akkor
próbálni a Groups-t, sok szeretettel. Szóval, működik idehaza is, de lehet,
hogy fokozatosan engedélyezik csak itt-ott. Még ismerkedek vele.
Az apróbb kényelmetlenségek közé számít az, hogy az utalások adataiban nem lehetnek
ékezetes betűk, sem a címzett, sem a közlemény részekben. Gondolom, hogy párszor
megégették magukat a teljesen kaotikus nemzetközi betűkódolások miatt.
Szintén apróbb kényelmetlenség a felület pár viccelődése, például, hogy szereti
néha felajánlani a drágábbik utalási opciót, de az ellenőrző képernyőn néha
visszajavítja, néha pedig jelzi, hogy ha nem ezt akarod, változtasd meg.
Ugyanígy picit nehézkes a közlemény megadása, de ha az ember egyszer rájön, hogy
milyen sorrendben képzelték el, akkor használható szépen.
Egy nem szorosan Business-hez kapcsolódó kérdés – és egyike annak, amit nem
tudok sem pro sem kontra minősíteni – az maga a Wise és a nála levő pénz „biztonsága”.
No nem az, hogy „ellopják-e”, ez nem lölö gránitbankja vagy a narancsosok által
megvédett nyugdíjkassza, hanem hogy mi van, ha nagy baj van. Tönkre megy a Wise,
vagy összeomlik egy általuk használt bank, vagy hasonló homokszem a pénzügyi
rendszerek fogai meg kerekei között.
Erről maga
a Wise ír hosszan, de a lényeg, hogy a Transferwise (brit) céggel szemben a
Wise SA az ügyfelei pénzét egy észt cégben, a TINV Europe AS-ben tartja, ami a
bankfelügyelet alá tartozik, és így az észt betétvédelmi alap fedezi
azt €20.000 értékhatárig.
A Wise a bankokkal szemben (akik teljes mértékben a betétvédelemre építenek) az
ügyfelek pénzét elkülönítve tartja és fekteti be, arra építve, hogy ha a Wise SA
kerülne gondba akkor a TINV fizet, ha pedig a TINV akkor őket a Wise és a betétvédelem
fedezi két irányból; egyrészt portfolio managementtel másrészt elkülönített
nyilvántartásokkal csökkentik az ügyfél kockázatát, és számos cég
(A Belga Nemzeti Bank [NBB], PwC) folyamatosan ellenőrzi őket.
Azt senki nem tudja megjósolni, hogy egyszerre és váratlanul tönkre mehet-e
minden komoly bank és szolgáltató, ahova a Wise befektet, de igyekeznek olyan
cégeket választani, amik stabilak, és a szakértelmüket állítják szembe a
kockázattal. (A TINV esetében pedig azt, hogy az észt biztosítás tudja fedezni,
ha bedől a bolt; van aki ebben jobban bízik, van, aki kevésbé.)
Összességében a mindennapi tevékenység során eddig teljesen jól megy minden:
(ingyenes) utalások, bankkártyák (virtuális kártya+mobil nfc), utalást
előkészítő és jóvá hagyó szerepek elkülönítése (sőt, együttes aláírók is
vannak), és a lehívható beszámolók testre szabása. Ja, és az online
könyvelői kapcsolat. Azonnali utalások. Okos app.
Mi egyelőre több esetben (cég, civil) megtartottuk a klasszikus
bankszámlát, mert néhány állami cég nem tudja vagy nem akarja kezelni
a Wise magyar számlákat, de a forgalmat áttereljük a Wise-ra. Sokat
spórolunk rajta.
Részletes kérdésekkel, felajánlásokkal, jótanácsokkal a
matrixon megtaláltok.
Vagy a keresőkkel. :-) És ha Wise-t akarsz regisztrálni, akkor
ezzel tudsz nekem
kis pluszt küldeni.
Revolut?
A Wise nagyon sok mindenben hasonlít a Revoluthoz, de! A Revolutnak nincs magyar bankszámlája. Vannak más különbségek is,
de emiatt cégeknek szerintem nem hasznos. Magánban én is használom, de ennyi.
Azt hiszem, hogy ez a blogbejegyzésem ismét népszerűbb lesz az átlagnál,
ismét közösségi szolgálatot végzek az ország jobbítása érdekében,
azok helyett, akiknek ez amúgy a dolga lenne.
A téma az előző
bejegyzésben egy hónapja indított folytatása, ahol azt a kérdést tettem fel, hogy
vajon a Wise által nyújtott (magyar bankszámlaszámmal rendelkező) számla mire
és hogyan használható a hatályos magyar törvények és szabályozók alapján?
(Ha nem olvastad, talán érdemes ott kezdeni, mert kicsit részletesebben
kifejtettem pár gondolat. De nélküle is érthető: éljen a lustaság!)
Röviden összefoglalva a kérdés az, hogy cégek, intézmények, alapítványok és
egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező entitások vajon
használhatják-e a Wise bankszámláit a mindennapi[1]
működésük során a
hagyományos mosópor bankszámlák helyett, mennyire és milyen célra legálisan
illetve milyen korlátozások között?
A válasz, mint múltkor írtam nagyrészt eddig ismeretlen volt. A Wise a magyar
bankokhoz képest gyakorlatilag ingyen van, a pénzváltás kedvező, a bankkátyáik
nemzetközileg megállják a helyüket, tehát a feltételek igen kedvezőek.
A másik oldalról az ügyfélszolgálat angol nyelvű és sokszor kicsit nehézkes, de
amúgy segítőkész.
Viszont az internet fele szerint nem, nem, nem használható,
a könyvelők jelentős része
sokkot kap az említésétől és bizonyos állami szervezeteknél a bankszámla harmadik
számjegye után dobja a hibát a rendszer.
Az úttörő ahol tud, segít
…de vele ellentétben én néha tudok is. Szóval írtam a NAV-nak, aki
az előző postomban kirészletezett módon
azt válaszolta, hogy szerintük
valószínűleg pénzforgalmi számla,
valószínűleg nem belföldi pénzforgalmi számla és
valószínűleg használható mindennapi fizetési forgalomhoz; de majdnem
minden téren kérdezzem meg a Magyar Nemzeti Bankot.
Megkérdeztem. Válaszoltak.
Az MNB válaszol!
Az
ő levelüket is idevágom változatlan,
bár kicsit formátumozott alakban, a kereshetőség kedvéért.
Először is egy fontos pontosítás arról, hogy pontosan milyen cégekről beszélünk; az MNB ebben
a tekintetben a hivatalos forrás, hiszen ő tartja nyilván a cégeket.
Fenti kérdéseihez kapcsolódóan mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a Wise Europe SA a Belga Nemzeti Bank (BNB)
által felügyelt pénzforgalmi intézmény, amely a Wise Europe SA BNB által az MNB részére továbbított határon
átnyúló bejelentése alapján határon átnyúló szolgáltatások nyújtásra jogosult Magyarország területén, ezért az MNB
honlapján a Piaci szereplők keresése1 menüpont alatt elérhető nyilvántartásban
határon
átnyúló pénzforgalmi intézményként szerepel.
Tájékoztatom továbbá, hogy a Wise Payments Limited Magyarországi Fióktelepe
(székhelye: 1133 Budapest, Váci út 80. 3. em.) nem az MNB által nyilvántartott intézmény. A Wise Payments Limited
Magyarországi Fióktelepének anyavállalata az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező Wise Payments Limited,
mely korábbi neve alatt (TransferWise Limited) 2020. év végéig határon átnyúló szolgáltatásokra volt jogosult
Magyarországon, azonban az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésére tekintettel már nem
jogosult határon átnyúló tevékenységek végzésére hazánkban.
Nagyon korrekt, érthető, teljes tájékoztatás, most kicsit büszke vagyok az MNB-re (és
innen ismeretlenül is köszönöm dr. Lakatos Máténak az alapos választ).
Tehát röviden: mi a Wise Europe SA nevű cégről beszélünk.
Kérdései vonatkozásában tájékoztatom, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
2009. évi LXXXV. törvény (Pft.)
2. § 20. pontja értelmében pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres
gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség
alapján nyit, illetve nyitott, illetve 22. pontja értelmében pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény,
Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. A Pft. 1. § (1) bekezdése
alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra. A
Wise Europe SA 2020. szeptemberében csatlakozott a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
éjszakai (IG1) és napközbeni többszöri (IG2) elszámolási rendszeréhez, valamint az azonnali átutalási megbízás
elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerhez (AFR) is, amely azt jelenti, hogy a Wise Europe SA
jogosult magyar IBAN számú fizetési számlák kibocsátására, továbbá fizetési műveletek lebonyolítására a
Magyarországon működő mindhárom elszámolási platformon keresztül.
Az MNB álláspontja szerint, amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató HU-val kezdődő IBAN számlaszámú fizetési
számlákat vezet, ezen fizetési számlák Magyarországon vezetett fizetési számláknak minősülnek (figyelemmel az
IBAN szám képzésére vonatkozó szabványra), és az adott pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán alkalmazandók a Pft.
rendelkezései.
Tehát röviden: mivel a Wise teljes értékű része a magyar pénzforgalmi és bankközi rendszereknek és HU kezdetű
IBAN számlaszámot vezet ezért ezek belföldi fizetési számlának minősülnek.
A NAV álláspontja szerint szerintük mindenképp „pénzforgalmi számla”, és teljes értékűen használható belföldi
fizetési forgalomhoz, de az MNB véleménye szerintük az irányadó.
Az MNB véleménye szerint ezek a számlák „belföldi pénzforgalmi számlának” minősülnek.
Itt a vége, 2023-ban.
Hova tovább?
Egyrészt ez azt jelenti, hogy
a NAV és az MNB is azt mondja, hogy a Wise számlákat
teljes értékűen
lehet használni cégeknek
nem csak pénzforgalomra, de ezekkel teljesítheti a kötelességét az, aki (az Art., vagyis
az adózás rendjéről szóló törvény
alapján) „belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett”.
Másrészt ez azt is jelenti, hogy ezeket a számlákat mindenkinek „kötelessége” lenne így is kezelni, azaz nem utasíthatná
vissza a Wise számlákat azzal az indoklással, hogy azok nem „belföldi fizetési számlák”. Nézek itt kérdőn a NAV-ra,
aki például szerintem az 1%-okat nem akarta Wise felé küldeni, vagy az Államkincstárra, aki szomorúan közli, hogy
a számlaszám nem megfelelő. Ezt a harcot én most nem akarom felvállalni, legyen ez más asztala. Én machetével
levágtam a liánokat, lehet előre menni.
Úgyhogy… esélyesen vizslát fognak páran mondani a magyar bankoknak, a havi sok tíz- vagy százezres bankköltségeknek,
a buta appoknak, a ki tudja minek.
A következő postban kicsit mesélek a Wise Business problémáiról (az előnyeit a Wise úgyis elmondja a reklámjaiban;
a lényeg pedig hogy ez kell ahhoz, hogy cégként lehessen használni, akkor is, ha EV vagy).
Ha valaki hálás akar lenni, akkor használhatja a wise meghívómat: https://wise.com/invite/dic/peterg3250,
vagy még sosem próbáltam, hogy egy anonim fizetős link mit csinál, azt is kipróbálhatja
(ez lehet, hogy egy fizetés után megsemmisül?), más most nem jut eszembe (számlaszámot azért nem írok blogpostába :-)).
Ha ebből összejön egy ingyen ebéd, már megérte! :-D
Vagy ha nem, hát kisnyúl.
Addig is mindenkinek jó bankolgatást!
Jegyzetek
[1] - Ez az egész cikk a belföldi (vagyis Magyarországról induló Magyarországra érkező)
magyar forint utalásokról szól, és a fő mozgatórugója az volt, hogy a „belföldi pénzforgalmi számlára kötelezettek” (vagyis
kb. minden magyar cég) használhatja-e ezt a számlát magyar pénzforgalmára úgy, hogy a hivatalok ne büntessék meg
őket.
[2] - Nem tudom, hogy a külföldi forint utalásokat kik és miért használják vagy használnák, nem értek hozzá,
így erről nem írok. A Wise forint számla nem használható külföldről (nem is mondják meg az IBAN számát, de amúgy HU79 egy
hozzászóló szerint), én speciel erre az EU számlát használtam (SEPA utalás ingyenes) illetve az USD számlát (annak
minden kínos jellemzőjével).
Egyszerűnek hangzik a dolog: használhatja-e egy cég a Wise magyar bankszámlaszámmal rendelkező számláját (a törvények által előírt „pénzforgalmi számlaként”, vagyis gyakorlatilag) a mindennapi utalásaihoz?
A válasz nem egyszerű: az Internet tele van mindenféle tippelgetésekkel, illetve találtam egy 2019-es (azóta már eredeti formájában el sem érhető) NAV állásfoglalást, ami szerint talán „pénzforgalmi számla”, de valószínűleg nem „belföldi”. Vagy igen, vagy nem.
Azóta pár dolog változott: először büszkék voltunk, mert a Wise volt az első neobank aki MNB engedély kapott és használhatta a magyar bankszámlaszám- és utalási rendszert, aztán pedig felháborodtunk, hogy nemzetünk ellensége, egy migráns, sorosista, brüsszelita gonosz Wise túl olcsón csinál mindent, és az emberek oda mennek a pénztárosnak adott bank helyett… szóval na, változnak az idők. Emiatt gondoltam, hogy felteszem a NAV-nak a kérdést így, kettőezer-huszonháromban is, hogy mondják meg ők, hogy mi a tuti.
Levelem a NAV-nak
Tisztelt NAV!
A félreértések elkerülése végett: a szervezet jelenleg rendelkezik bejelentett magyarországi (belföldi) pénzforgalmi számlával.
Kérdések:
Egy magyarországi egyesület által nyitott, a Wise Europe SA (MNB nyt. tsz.: K8804638, illetve fióktelepe a Wise Payments Ltd. Fióktelepe) által vezetett, magyar bankszámlaszámmal rendelkező (és a NAV részére a megfelelő űrlapon bejelentett) üzleti számla „pénzforgalmi számla”-e?
A fenti számla „belföldi pénzforgalmi számla”-e?
Amennyiben nem az, fogadhat-e a szervezet ezen magyar bankszámlaszámra bejövő utalásokat, illetve van-e erre bármilyen korlátozás? (Avagy végezheti-e ezen az Art. szerinti fő gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó pénzügyi forgalmát?)
A 3. pont szerint használhatja-e a szervezet az említett számlát kimenő tranzakciókra (utalás, bankkártyás fiztés, készpénzfelvétel)?
A 4. pont szerint, amennyiben a válasz igen, használhatja-e a szervezet ezen bankszámlát a NAV (és egyéb hivatalos szervek) tranzakcióira? (Art. 9§)
Részletes válaszukat előre is köszönöm!
A NAV válaszol!
Ez azért – mint az hamarosan kiderül – egy kalandregény-írói túlzás, de az alábbi választ kaptam (kiemelések tőlem):
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 1. melléklet 1.24. pontja alapján a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
Az Art. szerinti „külföldi pénzintézet”, „számlaszám” általános fogalmak, tehát a jogalkotó nem korlátozta a bejelentési kötelezettséget sem az alanyi kör, sem a vezetett számla típusa tekintetében. A belföldi pénzforgalmi számlának funkciójában megfelelő külföldi számlákra terjed ki a kötelezettség, azaz a ténylegesen a pénzforgalmi szolgáltatás keretében vezetett külföldi fizetési számlára vonatkozik.
A pénzforgalmi számla definícióját a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 20. pontja határozza meg, a következőképpen: „az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott”.
Ugyanezen § 8. pontja értelmében fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.
Fizetési művelet a 2. § 7. pontja alapján a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól.
>Pénzforgalmi szolgáltatónak a 2. § 22. pontja értelmében az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár minősül, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.
Pénzforgalmi szolgáltatáson a 2. § 21. pontja szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kell érteni.
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerint pénzforgalmi szolgáltatás:
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint elfogadása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.
Az Eftv. 4. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ugyanezen § (5) bekezdése alapján ugyanakkor az (1) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.
A Hpt. 6. § 71. pontjában szabályozott értelmező rendelkezés szerint külföldi pénzügyi intézmény a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás, amelyek esetében a székhely Magyarországon kívül van.
Arra nézve, hogy a Wise Payments Ltd. által vezetett számla (belföldi) pénzforgalmi bankszámlának tekinthető-e, a Magyar Nemzeti Banktól kérhet tájékoztatást.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály
(A levelet csak én használhatom fel [bármire, tehát közzétételre is], ás csak azokkal oszthatom meg, akiket erre meghatalmazok, ezért ezúton meghatalmazom az olvasókat, hogy azt elolvassák. Mert rendnek kell lenni.)
Nos, mint láthatjátok, a válaszlevél részletes, csak kicsit nehéz összepárosítani a kérdésekkel. Megpróbálom lefordítani és értelmezni, persze csak pontatlanul és szakmailag pongyolában.
Az első kérdésre a válasz szerintem (eltekintve attól, hogy szó szerint „nem tudjuk, kérdezze meg az MNB-t”) „igen”: ha a használat módja pénzforgalmi, akkor ettől a számla is az lesz.
A második kérdésre a válasz (eltekintve a konkrét fenti választól) esélyesen „nem”: nem belföldi az, akinek nincs székhelye Magyarországon, a Wise-nak pedig csak fióktelepe van.
A harmadik kérdést szemlesütve figyelmen kívül hagyták.
A negyedik kérdést burkoltan „igen, ha pénzforgalmi számla” módon válaszolták meg, leírva, hogy mire lehet használni egy pénzforgalmi számlát.
Az ötödik kérdést szemérmesen figyelmen kívül hagyták. (Lehet úgy értelmezni, hogy mivel a 4. pontra nem mondták egyértelműen, hogy „igen”, ezért erre nem kellett válaszolniuk.)
Összefoglalva, amit eddig tudunk
Valószínűleg a Wise számla lehet „pénzforgalmi számla”, de nem „belföldi pénzforgalmi számla”, használható korlátlanul a magyar pénzforgalomban azzal a kitétellel, hogy ahol előírás az, hogy magyar pénzforgalmi számla kell ott nem (például emiatt nem fog a NAV visszautalni rá semmit).
MNB here I come…
A következő kör (gondolom az is 1-2 hónap) az MNB! Hajrá!
This post is a - hopefully - searchable note about a very ugly effect, where Chrome, Chromium, and everything based on its Electron backend just crash in various ways, and one possible cause, with the suggestion what to do (spoiler: panic!).
I was updating my system, which is Debian/unstable, so there was a good chance that some library is broken, or the display driver, or the Xserver, or maybe libc6 herself, because various parts were just upgraded.
Funny that I rarely have the time to play games, but today I needed to stay up so decided to check Skyrim again (which runs flawlessly under Linux+Steam, mind you; how technology have advanced…), and had to realise that the Steam UI just crash. Beta too. Then Chromium crashed. Then Signal desktop client, and I started dot the t's, cross the i's and connect them with lines… I mean, I started to be suspicious about Chrome/Electron, and indeed, most of the other stuff worked. So, I started looking.
The first was trying to disable the Chrome sandbox (CEF) since the net wisdom mentioned that Chrome sandbox is very picky about library updates, and may react with a crash to an unknown library call. Turned out that Steam already did that by itself since this was an already "worked around" bug (in clone3() call if anyone interested). Anyway, disabling CEF didn't help (since it was already partially disabled).
The next was upgrading libraries, since it may have been caused by any incompatible library, but after updating everything Electron depends it still crashed.
So I have updated the display driver, since the previous update may have partially done that and the closed-source nvidia driver sometimes make funky things when the kernel driver mismatches the xwindow libs; restarted X, to no avail though. Still crashing.
After that I was worried that any library may cause this since I have only upgraded some code instead of the whole system and some libs may become incompatible with some other libs. It took a while to upgrade the system, but the effect was the same.
I was worried that the machine needed a reboot, mainly because these modern mainboards have the ugly habit of not booting MBR in various circumstances and grub mentioned in a deadpan voice that "there was no BIOS partition in sda so the boot wasn't updated", which means that if BIOS is happy with sdb then the system boots, if not then the system needs magic. So I really don't want to reboot right now.
Then went to sleep.
You did what?
So I was in the general unhappy mood, since I really didn't want to reboot, and a lot of stuff uses Electron, and since the libs were upgraded I was thinking that it's either a lib I need to downgrade, but it's a bit hard to point to one among the 5000 present, or I have to reboot the machine which may or may not work. I was also doing my work, and tried to start something (some compiler, actually, but that's not important), which failed in a way suggested that a disk is full and the temp files were not possible to save. Sometimes happens (the stuff always fills any storage, no matter the size), and I started looking. No, the disk is not full. None of them, in fact. But… what is this?!
# df
Filesystem 1K-blocks Used Available Use% Mounted on
tmpfs 6662240 6662240 0 100% /dev/shm
You may not know /dev/shm. It is a cute temporary storage in shared memory,
kind of/tmp/, which is fast, comparable in size to the total memory and usually quite empty.
Well not today! It is in memory, so it gets forgotten throughout reboots, but betwen them it is fairly stable: if someone puts a file there then it shall remove when it's not needed anymore. If specific someones create bazillions of gigantic clutter and ignore to remove then the storage (along with some of the available memory) is gone. Full. To the brim.
And of course it was… [drum roll] Steam+Electron!
Steam likes to crash, not badly, but since it juggles with various black magic stuff (including lot of shell scripts, an electron based UI, a patched-to-death WINE called Proton, various Vulkan shader pre-, post- and nobody-know-why-compiling, apart from weird updates) it sometimes throws in the towel and faints.
However, as it turned out, it leaves its stuff behind. And not small stuff, mind you. Hundreds of megabytes per crash. And it takes only 5-6 of those to fill the poor storage. And it did.
And from then on nothing which uses the storage (and smart enough to notice that it's full, I'm looking at you, Electron!) was able to operate, and have been crashed in various absolutely meaningless and non-deterministic way. Call that impossibe to debug.
I see the tough life of the maintainers of Electron based stuff: they get these invalid opcode error reports and it may have been caused by absolutely anything.
Cleared /dev/shm (everything older than 2 days, minus /dev/shm/.tmpfs). Everything works. Damn.
Summary
Chrome/Electron crashes, illegal instructions in libcef.so or in ThreadPoolForeg(round) caused by the temporary storage /dev/shm being full; filled by crashed Electron-based code (Steam).
1. the visuals of the crash log superimposed on the keyword list on the side is part of the dramatic effect! :-)