Beszéljünk akkor egy kicsit a Wise Businessről, ami a
Wise üzleti szolgáltatása és ezt szükséges
használni, ha üzleti környezetről van szó, vagyis
belföldi pénzforgalmi számláról.
Előnyei
Az előnyeiről csak röviden, mert azt elmondja a Wise:
Egyszeri díjon túl nincs számlavezetési díj, kártyadíj, kényelmi díj, rejtett díj, köszönési díj,
herevakargatási díj, vagy bármilyen más, a magyar klasszikus bankok esetében mindennapos
díjtétel. A kártya gyártási költségét (1300ft talán?) meg a postát kell kifizetni, de ha használod
például az ajánló linkemet
(https://wise.com/invite/dic/peterg3250)
akkor még lehet, hogy ezt is elengedik a 150 eFt-os kedvezményen túl.
Ezen túl a költségeiket pontosan meg lehet nézni (ez nem jelenti azt, hogy ne változna néha
vadul, de ennek az oka inkább közvetlenül köthető a pénzügyi jelenségekhez), és a díjaik
általában akkor sem érik el a magyar bankokét, amikor „drágának” számítanak. A Wise a fix
díjakat tűzte ki célul így nincsenek napszaktól, naptól függő díjak; a költség általában
a pénznemekhez, illetve a kezelt összeghez kötődik, de mindig
lekérdezhető a lapjukon.
A Businessnek (az egyszeri közel 20.000 forintos díj ellenében) számos plusz szolgáltatása van
a magánszámlához képest. Ilyen például, hogy korlátlan mennyiségű dolgozó vehető fel a
számlához, és ezek mindenféle josogultságokat kaphatnak felvitelre, kivonatokra,
aláírásra, saját bankkártyákra (fizikai vagy ingyenes virtuális, ami megy mobilos
fizetéssel is), de a korrekt módon működő app mellett küldhetnek emailt is szinte
mindenről, így nehéz nem észrevenni a teendőket. Képesek API-n online kapcsolódni
a magyar könyvelőrendszerekhez (akár az online Bilingo vagy SzámlázzHu-hoz is), meg
általában mindent tud, amit a magyar bankok tudhatnak.
Hátrányok, nehézségek, problémák
Én azonban most említenék pár nyilvánvaló, illetve pár gyakorlat során kiderült nehézséget,
amikkel tisztában kell lenni, mielőtt valaki belevág a dologba. Előre elmondom, hogy
nincs semmi komoly baj, én igyekszem minden cégemet átterelni, mert
elégedett vagyok velük.
Kezdjük mindjárt a legkellemetlenebbel. A Wise nem mutatja a bejövő számlaszámokat.
Bár ez állítólag európában gyakran előfordul mégis baromi kényelmetlen, mert például
nem tudod visszaküldeni a pénzt, ha téves, vagy nem tudod ellenőrizni, hogy teljesen
egyértelműen honnan jött a pénz. A közlemény mellett látszik a küldő neve, és mivel ezt
a bankok hivatalos iratok alapján adják meg így ez „hitelesen” megmondja a küldő
entitást, de hogy ő épp melyik számláját használta melyik banknál… azt csak
Allah meg a Wise tudja. Túl lehet vele élni, de néha kényelmetlen, és biztos lesznek
szituációk, amikor kínos és utánajárást igényel. Nekem még nem volt.
Kérdésemre, hogy ez miért van így számtalan kitérő választ kaptam, azokból összeállt,
hogy a legfőbb ok: mert csak.
A következő, hogy tudni kell angolul. Enélkül nem tudsz érdemben
vitatkozni az ügyfélszolgálattal, vagy elmagyarázni, hogy mi fáj. Az app és a weblap
használható magyar nyelven de nem tudom, az ügyfélszolgálat képes-e egyáltalán
ezt kezelni. (Lehet, hogy igen? Sosem próbáltam. De most…!)
Egy másik jelenleg kényelmetlen dolog, hogy magyaroknak még nem
aktív a „groups” lehetőség, ami alapján a céggel kapcsolatos embereket (szerepkörök
és dolgozók) lehetne elkülönített csoportokba rendezni, és ezekhez külön számlákat
rendelni. Jelenleg egy közös számla van, és személyenként csak az egyszeri, napi,
havi limitekkel lehet variálni, ha valaki nem bízik meg mindenkiben. Ez lesz, de még
nincs.
[Frissítés]Nem tudom, mennyire higgyek a véletlenekben
(vagy ahogy Karinthy mondta: „ez nem véletlen, ez vélet!”),
de amint megírtam ezeket a blogizéket kaptam egy értesítést, hogy ki lehet akkor
próbálni a Groups-t, sok szeretettel. Szóval, működik idehaza is, de lehet,
hogy fokozatosan engedélyezik csak itt-ott. Még ismerkedek vele.
Az apróbb kényelmetlenségek közé számít az, hogy az utalások adataiban nem lehetnek
ékezetes betűk, sem a címzett, sem a közlemény részekben. Gondolom, hogy párszor
megégették magukat a teljesen kaotikus nemzetközi betűkódolások miatt.
Szintén apróbb kényelmetlenség a felület pár viccelődése, például, hogy szereti
néha felajánlani a drágábbik utalási opciót, de az ellenőrző képernyőn néha
visszajavítja, néha pedig jelzi, hogy ha nem ezt akarod, változtasd meg.
Ugyanígy picit nehézkes a közlemény megadása, de ha az ember egyszer rájön, hogy
milyen sorrendben képzelték el, akkor használható szépen.
Egy nem szorosan Business-hez kapcsolódó kérdés – és egyike annak, amit nem
tudok sem pro sem kontra minősíteni – az maga a Wise és a nála levő pénz „biztonsága”.
No nem az, hogy „ellopják-e”, ez nem lölö gránitbankja vagy a narancsosok által
megvédett nyugdíjkassza, hanem hogy mi van, ha nagy baj van. Tönkre megy a Wise,
vagy összeomlik egy általuk használt bank, vagy hasonló homokszem a pénzügyi
rendszerek fogai meg kerekei között.
Erről maga
a Wise ír hosszan, de a lényeg, hogy a Transferwise (brit) céggel szemben a
Wise SA az ügyfelei pénzét egy észt cégben, a TINV Europe AS-ben tartja, ami a
bankfelügyelet alá tartozik, és így az észt betétvédelmi alap fedezi
azt €20.000 értékhatárig.
A Wise a bankokkal szemben (akik teljes mértékben a betétvédelemre építenek) az
ügyfelek pénzét elkülönítve tartja és fekteti be, arra építve, hogy ha a Wise SA
kerülne gondba akkor a TINV fizet, ha pedig a TINV akkor őket a Wise és a betétvédelem
fedezi két irányból; egyrészt portfolio managementtel másrészt elkülönített
nyilvántartásokkal csökkentik az ügyfél kockázatát, és számos cég
(A Belga Nemzeti Bank [NBB], PwC) folyamatosan ellenőrzi őket.
Azt senki nem tudja megjósolni, hogy egyszerre és váratlanul tönkre mehet-e
minden komoly bank és szolgáltató, ahova a Wise befektet, de igyekeznek olyan
cégeket választani, amik stabilak, és a szakértelmüket állítják szembe a
kockázattal. (A TINV esetében pedig azt, hogy az észt biztosítás tudja fedezni,
ha bedől a bolt; van aki ebben jobban bízik, van, aki kevésbé.)
Összességében a mindennapi tevékenység során eddig teljesen jól megy minden:
(ingyenes) utalások, bankkártyák (virtuális kártya+mobil nfc), utalást
előkészítő és jóvá hagyó szerepek elkülönítése (sőt, együttes aláírók is
vannak), és a lehívható beszámolók testre szabása. Ja, és az online
könyvelői kapcsolat. Azonnali utalások. Okos app.
Mi egyelőre több esetben (cég, civil) megtartottuk a klasszikus
bankszámlát, mert néhány állami cég nem tudja vagy nem akarja kezelni
a Wise magyar számlákat, de a forgalmat áttereljük a Wise-ra. Sokat
spórolunk rajta.
Részletes kérdésekkel, felajánlásokkal, jótanácsokkal a
matrixon megtaláltok.
Vagy a keresőkkel. :-) És ha Wise-t akarsz regisztrálni, akkor
ezzel tudsz nekem
kis pluszt küldeni.
Revolut?
A Wise nagyon sok mindenben hasonlít a Revoluthoz, de! A Revolutnak nincs magyar bankszámlája. Vannak más különbségek is,
de emiatt cégeknek szerintem nem hasznos. Magánban én is használom, de ennyi.
Kedves mindenki!
Azt hiszem, hogy ez a blogbejegyzésem ismét népszerűbb lesz az átlagnál,
ismét közösségi szolgálatot végzek az ország jobbítása érdekében,
azok helyett, akiknek ez amúgy a dolga lenne.
A téma az előző
bejegyzésben egy hónapja indított folytatása, ahol azt a kérdést tettem fel, hogy
vajon a Wise által nyújtott (magyar bankszámlaszámmal rendelkező) számla mire
és hogyan használható a hatályos magyar törvények és szabályozók alapján?
(Ha nem olvastad, talán érdemes ott kezdeni, mert kicsit részletesebben
kifejtettem pár gondolat. De nélküle is érthető: éljen a lustaság!)
Röviden összefoglalva a kérdés az, hogy cégek, intézmények, alapítványok és
egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező entitások vajon
használhatják-e a Wise bankszámláit a mindennapi[1]
működésük során a
hagyományos mosópor bankszámlák helyett, mennyire és milyen célra legálisan
illetve milyen korlátozások között?
Aki csak a válasz miatt jött, az ugorjon a végére.
A válasz, mint múltkor írtam nagyrészt eddig ismeretlen volt. A Wise a magyar
bankokhoz képest gyakorlatilag ingyen van, a pénzváltás kedvező, a bankkátyáik
nemzetközileg megállják a helyüket, tehát a feltételek igen kedvezőek.
A másik oldalról az ügyfélszolgálat angol nyelvű és sokszor kicsit nehézkes, de
amúgy segítőkész.
Viszont az internet fele szerint nem, nem, nem használható,
a könyvelők jelentős része
sokkot kap az említésétől és bizonyos állami szervezeteknél a bankszámla harmadik
számjegye után dobja a hibát a rendszer.
Az úttörő ahol tud, segít
…de vele ellentétben én néha tudok is. Szóval írtam a NAV-nak, aki
az előző postomban kirészletezett módon
azt válaszolta, hogy szerintük
valószínűleg pénzforgalmi számla,
valószínűleg nem belföldi pénzforgalmi számla és
valószínűleg használható mindennapi fizetési forgalomhoz; de majdnem
minden téren kérdezzem meg a Magyar Nemzeti Bankot.
Megkérdeztem. Válaszoltak.
Az MNB válaszol!
Az
ő levelüket is idevágom változatlan,
bár kicsit formátumozott alakban, a kereshetőség kedvéért.
Először is egy fontos pontosítás arról, hogy pontosan milyen cégekről beszélünk; az MNB ebben
a tekintetben a hivatalos forrás, hiszen ő tartja nyilván a cégeket.
Fenti kérdéseihez kapcsolódóan mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a Wise Europe SA a Belga Nemzeti Bank (BNB)
által felügyelt pénzforgalmi intézmény, amely a Wise Europe SA BNB által az MNB részére továbbított határon
átnyúló bejelentése alapján határon átnyúló szolgáltatások nyújtásra jogosult Magyarország területén, ezért az MNB
honlapján a Piaci szereplők keresése1 menüpont alatt elérhető nyilvántartásban
határon
átnyúló pénzforgalmi intézményként szerepel.
Tájékoztatom továbbá, hogy a Wise Payments Limited Magyarországi Fióktelepe
(székhelye: 1133 Budapest, Váci út 80. 3. em.) nem az MNB által nyilvántartott intézmény. A Wise Payments Limited
Magyarországi Fióktelepének anyavállalata az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező Wise Payments Limited,
mely korábbi neve alatt (TransferWise Limited) 2020. év végéig határon átnyúló szolgáltatásokra volt jogosult
Magyarországon, azonban az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésére tekintettel már nem
jogosult határon átnyúló tevékenységek végzésére hazánkban.
Nagyon korrekt, érthető, teljes tájékoztatás, most kicsit büszke vagyok az MNB-re (és
innen ismeretlenül is köszönöm dr. Lakatos Máténak az alapos választ).
Tehát röviden: mi a Wise Europe SA nevű cégről beszélünk.
Kérdései vonatkozásában tájékoztatom, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
2009. évi LXXXV. törvény (Pft.)
2. § 20. pontja értelmében pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres
gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség
alapján nyit, illetve nyitott, illetve 22. pontja értelmében pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény,
Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. A Pft. 1. § (1) bekezdése
alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra. A
Wise Europe SA 2020. szeptemberében csatlakozott a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
éjszakai (IG1) és napközbeni többszöri (IG2) elszámolási rendszeréhez, valamint az azonnali átutalási megbízás
elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerhez (AFR) is, amely azt jelenti, hogy a Wise Europe SA
jogosult magyar IBAN számú fizetési számlák kibocsátására, továbbá fizetési műveletek lebonyolítására a
Magyarországon működő mindhárom elszámolási platformon keresztül.
Az MNB álláspontja szerint, amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató HU-val kezdődő IBAN számlaszámú fizetési
számlákat vezet, ezen fizetési számlák Magyarországon vezetett fizetési számláknak minősülnek (figyelemmel az
IBAN szám képzésére vonatkozó szabványra), és az adott pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán alkalmazandók a Pft.
rendelkezései.
Tehát röviden: mivel a Wise teljes értékű része a magyar pénzforgalmi és bankközi rendszereknek és HU kezdetű
IBAN számlaszámot vezet ezért ezek belföldi fizetési számlának minősülnek.
Tehát, véreim, összefoglalom:
A NAV álláspontja szerint szerintük mindenképp „pénzforgalmi számla”, és teljes értékűen használható belföldi
fizetési forgalomhoz, de az MNB véleménye szerintük az irányadó.
Az MNB véleménye szerint ezek a számlák „belföldi pénzforgalmi számlának” minősülnek.
Itt a vége, 2023-ban.
Hova tovább?
Egyrészt ez azt jelenti, hogy
a NAV és az MNB is azt mondja, hogy a Wise számlákat
teljes értékűen
lehet használni cégeknek
nem csak pénzforgalomra, de ezekkel teljesítheti a kötelességét az, aki (az Art., vagyis
az adózás rendjéről szóló törvény
alapján) „belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett”.
Másrészt ez azt is jelenti, hogy ezeket a számlákat mindenkinek „kötelessége” lenne így is kezelni, azaz nem utasíthatná
vissza a Wise számlákat azzal az indoklással, hogy azok nem „belföldi fizetési számlák”. Nézek itt kérdőn a NAV-ra,
aki például szerintem az 1%-okat nem akarta Wise felé küldeni, vagy az Államkincstárra, aki szomorúan közli, hogy
a számlaszám nem megfelelő. Ezt a harcot én most nem akarom felvállalni, legyen ez más asztala. Én machetével
levágtam a liánokat, lehet előre menni.
Úgyhogy… esélyesen vizslát fognak páran mondani a magyar bankoknak, a havi sok tíz- vagy százezres bankköltségeknek,
a buta appoknak, a ki tudja minek.
A következő postban kicsit mesélek a Wise Business problémáiról (az előnyeit a Wise úgyis elmondja a reklámjaiban;
a lényeg pedig hogy ez kell ahhoz, hogy cégként lehessen használni, akkor is, ha EV vagy).
Ha valaki hálás akar lenni, akkor használhatja a wise meghívómat:
https://wise.com/invite/dic/peterg3250,
vagy még sosem próbáltam, hogy egy anonim fizetős link mit csinál, azt is kipróbálhatja
(ez lehet, hogy egy fizetés után megsemmisül?), más most nem jut eszembe (számlaszámot azért nem írok blogpostába :-)).
Ha ebből összejön egy ingyen ebéd, már megérte! :-D
Vagy ha nem, hát kisnyúl.
Addig is mindenkinek jó bankolgatást!
Jegyzetek
[1] - Ez az egész cikk a belföldi (vagyis Magyarországról induló Magyarországra érkező)
magyar forint utalásokról szól, és a fő mozgatórugója az volt, hogy a „belföldi pénzforgalmi számlára kötelezettek” (vagyis
kb. minden magyar cég) használhatja-e ezt a számlát magyar pénzforgalmára úgy, hogy a hivatalok ne büntessék meg
őket.
[2] - Nem tudom, hogy a külföldi forint utalásokat kik és miért használják vagy használnák, nem értek hozzá,
így erről nem írok. A Wise forint számla nem használható külföldről (nem is mondják meg az IBAN számát, de amúgy HU79 egy
hozzászóló szerint), én speciel erre az EU számlát használtam (SEPA utalás ingyenes) illetve az USD számlát (annak
minden kínos jellemzőjével).