AdES avagy fokozott biztonságú aláírás joghatása
A magyar qrmány (doktorbán személyesen, hiszen mindent ő kézivezérel) szétcseszte az ingyen elérhető, államilag biztosított digitális aláírást, helyette visszaléphettünk a tizenkilencedik századba, és faxolhatunk, postázhatunk vagy kifizethetjük zsebből ezt az állami alapfeladatot.
Ennek az élvezeti sportágnak az egyik része az EU által szabályozott és az EU-n belül mindenütt kötelezően elfogadott – így Magyarisztánban is – digitális és elektronikus aláírások rendszerének és az erről szóló európai szintű jogszabálynak, az eIDAS rendeletnek a megismerése és értelmezése.
Ebből én most az AdES (Advanced Electronic Signature), magyarul fokozott biztonságú elektronikus aláírásról szeretnék írni. Még mielőtt ezt megteszem, említeném a QES-t, vagyis a minősített elektronikus aláírást, ami a jog előtt megfelel a régi AVDH-nak, vagyis teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionál; az ilyen aláírások jellemzően nagyon drágák, gyakran szükséges hozzájuk további drága hitelesítő eszköz vagy valamilyen mindenhez-is-hozzáférési-jogot-akaró mobilos app, ami esetleg nem fut a telefonok 75%-án, mert csak. Szóval ez lenne az ideális aláírási szint, de a legtöbb hazánkfiának és hazánkleányának nem életszerű. (És még nem is szólottam az elektronikus pöcsétről, az eSeal-ről amivel a cégek szívathatják magukat.)
Az AdES egy könnyebben megvalósítható megoldás, jelentősen olcsóbb is. Az, hogy mi felel meg neki leírja az, aki adja, én most nem részletezném azon túl, hogy ez egy „normál”, biztonságos, elektronikus aláírás.
Az AdES joghatása
Tök jó, hogy Advanced meg Electronic, de ilyen aláírásokkal már a kilencvenes években is rendelkeztünk (habár nem volt szabványosítva). De mindez csak akkor értelmezhető ha tudjuk, hogy mire jó, a jog mit ismer el belőle, milyen célból, célra.
Nos, nem egyszerű kideríteni, mert az EU csak annyit mond, hogy
„Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek.”ami tök jó, nem tagadható meg csak amiatt, de megtagadható akármi más miatt, akkor ezzel mennyire vagyunk előrébb?
A mindenféle jogászok mindenféle véleményének esszenciája az, hogy az AdES a gyakorlatban egyenértékűnek tekinthető egy egyszerű magánokirattal, vagyis egy egyszerű, önállóan álló kézi aláírással.
Erről a jog azt mondja, hogy „Az egyszerű magánokirat bizonyítékként való kezelésében az okiratban foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.” A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hatóságoknak valósnak kell azt feltételezniük, amíg fel nem merül, hogy nem az; viszont csak azon esetekben használható, amikor jogszabály nem írja elő a teljes bizonyító erejű magánokirat használatát.
Más szavakkal az én véleményem szerint ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor valamit alá lehet írni simán, két tanú nélkül, akkor ott az AdES is megfelelő; ha pedig eddig két tanú kellett, akkor vagy QES kell, vagy a két tanúnak is alá kell írnia AdES-sel (de nagyon kíváncsi lennék a jogászok fejére, amikor ezt olvassák, mert ez mérnökileg tejesen logikus és egyértelmű, de a jogászok agya nem a logika alapján üzemel).
Ennyit szerettem volna most elmondani, Tisztelt Bíróság! Kérem felmentésemet! Köszönöm!
A fenti írás nem minősül jogi tanácsadásnak. Az ilyeneket pecsétes ügyvédek adják tizenöt marék zsetonért. Azt kaptad, amiért fizettél.