Alkotmányos költség

Az „alkotmányos költség” a mai magyarban élő fogalom: a kormányzati korrupciós pénzek azon fajtáját jelenti, amit szemrebbenés nélkül követelnek az orbánista maffiatagok.

A kifejezést Voldemort nagyúr, vagyis Mengyi Roland fideszes képviselő, bűnöző ügye kapcsán kezdte el használni a köznyelv, mivel Voldemort már eleve úgy adta ki a pályázatokhoz kapcsolatos korrupciós szolgáltatásait hogy előre szerepelt egy „alkotmányos költség” megnevezésű, általában több milliós fizetési tétel a kifizetendő „számlán”. Ez a nyelvművelő tevékenység 4 év letöltendő börtönt ért, ami jutányos ár.

Azonban maga a kifejezés igen régóta egyértelműen a kormányzati, illetve szélesebb körben a politikai korrupcióhoz köthető. A kifejezés már az 1860-as években használatos volt arra a jelenségre, hogy a politikusok pénzért vettek szavazatokat: etették-itatták a leendő rájuk szavazókat, gyakrolatilag leplezetlenül; sőt, a pénz nagy része nem is a szavazókra ment el, hanem a mindenféle közvetítőkre. A kifejezést megtaláljuk például Mikszáth: A káosz című, A Tisztelt Ház-nak címzett karcolatában is.

De a kifejezés nem halt ki: újjászületését a 60-as–70-es években élte, amikor a szocialista Magyar Köztársaság eljutott oda, hogy miniszteri utasítás szabályozta az országok közötti kenőpénzek áramlását, ami a KGST-n kívüli kereskedelem alapvető támogatója volt; ezeket az „alkotmányos költségeket” maga a Magyar Nemzeti Bank folyósította a külföldi cégek, vállalatok számára. Maguk a kereskedelmi kenőpénzek titkosak voltak, így egész biztos jövedelemforrás volt ezek megcsapolása, vagy egy részük visszacsorgatása.

Látható, hogy Doktorb Viktor nem csak az ő néptulajdonát vezeti előre (a lenini úton), hanem igen komoly nyelvművelő tevékenységet is végez. Ez már régebben is megmutatkozott számos szó esetén, melyek teljesen ellentétes jelentést kaptak (nemzeti, liberális, baloldal, stb.), de az „alkotmányos költség” egy gyakrolatilag minden nap használható, szép, igazi magyar nemzeti kifejezés.

Lezárták a Wise/Revolut számlámat‽

Lezárták a Wise/Revolut számlámat‽

Nagyon röviden szeretnék írni a másik oldalról, avagy hogy mi az oka annak, hogy egy fintech egyszer csak zárolja a számládat, és mindenféle papírokat kér, akár olyat is amit esetleg egyszer már régebben elkért.

Nagyon sokszor elhangzik, hogy „a pénzmosás megelőzése”, de most láttam egy egészen friss és részletes beszámolót egy konkrét esetből, ami talán segít jobban megérteni, mi történik és miért.

A fintech szolgáltatók (Wise, Revolut meg a többiek) ügyfelei nagyrészt online regisztrálnak, nincs személyes kapcsolat, és így regisztrációkor alaposan ellenőrzik, hogy a kérelmező nem bűnöző-e, már amennyire ezt meg tudják oldani. Ezután mindenki biztonsággal használja a számláját.

Sajnos a világ ennél sötétebb: a bűnözőknek (és most gondoljunk mindenféle bűnözőre, a pitiáner kissráctól, aki online rulettezni akar egészen a durva maffiózókig, mint például egy kormánypárti politikus) szükségük van megbízható, bejáratott pénzmosási lehetőségekre, és mi lenne ennél jobb, mint egy már létező, ellenőrzött cég? Így a már létező fintech accountoknak van egy feketepiaci ára, és emiatt egy csomó olyan account van, amit eredetileg tisztán regisztráltak majd eladtak nagyon sok pénzért – bűnözőknek.

A fintech-eknek nyilván nem csak kötelességük, de érdekük is ezeket kiszűrni. Az, hogy ezt hogyan teszik mindenkinek a saját ötletein múlik de belátható, hogy vannak esetek, amikor egy teljesen legális számla forgalma is gyanússá válik. Amikor ez történik velünk, akkor fontos, hogy tudjuk, hogy erről van szó, és a fintechnek arról kell meggyőződnie, hogy a cég még mindig ugyanúgy valid, és nem adta el valaki pénzmosodának. Minden kérdésük gyakorlatilag erre irányul, és ezt próbálják minden módszerrel ellenőrizni.

Az is feltételezhető, hogy tízmillió ügyfél több milliárd tranzakcióját feldolgozva elég sok ilyen gyanús eset pottyan ki, és mivel ezeket egyenként és kézzel kell ellenőrizni ezért ez tényleg rengeteg erőforrást igényel és emiatt tart hosszabb ideig.

A tapasztalat azt mutatja, hogy neked – az ügyfélnek – meg kell találnod az egyensúlyt a türelem és az asszertivitás között. Ha azt mondják, hogy 2-5 napot várj, akkor 2 napig legyél türelmes, de utána ne. Nem biztos hogy udvarias, de elég hatékony naponta-kétnaponta rákérdezni addig, míg a saját határidejük le nem telt, és ha letelt, akkor elfelejteni a türelmet, és minden nap rákérdezni. Udvariasan, konstruktívan de határozottan kell kérni, hogy történjen valami, ahogy ők írták. Néha részletesen le kell újra írni, hogy mi a helyzet, hogy nekik kell lépni, mert te minden kérésüket teljesítetted, vagy épp nem tudtad, és hogy miért.

A tapasztalat azt is mutatja, hogy ha ezt teszed, és a lezárásnak nem volt alapja, akkor általában 1 héten belül lezárul a folyamat, és visszaengedik a számlát. Ha sokszorosan túllépik a határidőt és nem történik semmi, akkor lehet eszkalálni a panaszt (Wise vagy Revolut esetében), ami egy hosszabb, de általában hatékony eljárás. Én még nem hallottam olyanról, hogy valós cég esetében ezek egyike sem vezetett eredményre, de ha mégsem, akkor akár az ombudsman (szintén a fenti linkeken említett Ombudsfin), az EU felügyelet vagy a bankfelügyelet tudja végleg rendezni a helyzetet. A lényeg, hogy nem szabad feladni, mert alapvetően a fintechnek nem érdeke az, hogy bárkivel kicsesszen.

A legfontosabb, hogy ne ess pánikba, és értsd meg, hogy milyen folyamat indult el, és miért. Ezt megelőzni nehéz, ha váratlan, új pénzügyi forgalmaid jelenhetnek meg, de nem szokott gyakran megismétlődni, így ha egyen túl vagy, akkor esélyed van rá, hogy egy ideig békében élhetsz. :-)

(A részletes beszámlóért köszönet B-nek!)

Az Wise Businessről

Beszéljünk akkor egy kicsit a Wise Businessről, ami a Wise üzleti szolgáltatása és ezt szükséges használni, ha üzleti környezetről van szó, vagyis belföldi pénzforgalmi számláról.

Előnyei

Az előnyeiről csak röviden, mert azt elmondja a Wise:

Egyszeri díjon túl nincs számlavezetési díj, kártyadíj, kényelmi díj, rejtett díj, köszönési díj, herevakargatási díj, vagy bármilyen más, a magyar klasszikus bankok esetében mindennapos díjtétel. A kártya gyártási költségét (1300ft talán?) meg a postát kell kifizetni, de ha használod például az ajánló linkemet (https://wise.com/invite/dic/peterg3250) akkor még lehet, hogy ezt is elengedik a 150 eFt-os kedvezményen túl. Ezen túl a költségeiket pontosan meg lehet nézni (ez nem jelenti azt, hogy ne változna néha vadul, de ennek az oka inkább közvetlenül köthető a pénzügyi jelenségekhez), és a díjaik általában akkor sem érik el a magyar bankokét, amikor „drágának” számítanak. A Wise a fix díjakat tűzte ki célul így nincsenek napszaktól, naptól függő díjak; a költség általában a pénznemekhez, illetve a kezelt összeghez kötődik, de mindig lekérdezhető a lapjukon.

A Businessnek (az egyszeri közel 20.000 forintos díj ellenében) számos plusz szolgáltatása van a magánszámlához képest. Ilyen például, hogy korlátlan mennyiségű dolgozó vehető fel a számlához, és ezek mindenféle josogultságokat kaphatnak felvitelre, kivonatokra, aláírásra, saját bankkártyákra (fizikai vagy ingyenes virtuális, ami megy mobilos fizetéssel is), de a korrekt módon működő app mellett küldhetnek emailt is szinte mindenről, így nehéz nem észrevenni a teendőket. Képesek API-n online kapcsolódni a magyar könyvelőrendszerekhez (akár az online Bilingo vagy SzámlázzHu-hoz is), meg általában mindent tud, amit a magyar bankok tudhatnak.

Hátrányok, nehézségek, problémák

Én azonban most említenék pár nyilvánvaló, illetve pár gyakorlat során kiderült nehézséget, amikkel tisztában kell lenni, mielőtt valaki belevág a dologba. Előre elmondom, hogy nincs semmi komoly baj, én igyekszem minden cégemet átterelni, mert elégedett vagyok velük.

Kezdjük mindjárt a legkellemetlenebbel. A Wise nem mutatja a bejövő számlaszámokat.

Bár ez állítólag európában gyakran előfordul mégis baromi kényelmetlen, mert például nem tudod visszaküldeni a pénzt, ha téves, vagy nem tudod ellenőrizni, hogy teljesen egyértelműen honnan jött a pénz. A közlemény mellett látszik a küldő neve, és mivel ezt a bankok hivatalos iratok alapján adják meg így ez „hitelesen” megmondja a küldő entitást, de hogy ő épp melyik számláját használta melyik banknál… azt csak Allah meg a Wise tudja. Túl lehet vele élni, de néha kényelmetlen, és biztos lesznek szituációk, amikor kínos és utánajárást igényel. Nekem még nem volt. Kérdésemre, hogy ez miért van így számtalan kitérő választ kaptam, azokból összeállt, hogy a legfőbb ok: mert csak.

A következő, hogy tudni kell angolul. Enélkül nem tudsz érdemben vitatkozni az ügyfélszolgálattal, vagy elmagyarázni, hogy mi fáj. Az app és a weblap használható magyar nyelven de nem tudom, az ügyfélszolgálat képes-e egyáltalán ezt kezelni. (Lehet, hogy igen? Sosem próbáltam. De most…!)

Egy másik jelenleg kényelmetlen dolog, hogy magyaroknak még nem aktív a „groups” lehetőség, ami alapján a céggel kapcsolatos embereket (szerepkörök és dolgozók) lehetne elkülönített csoportokba rendezni, és ezekhez külön számlákat rendelni. Jelenleg egy közös számla van, és személyenként csak az egyszeri, napi, havi limitekkel lehet variálni, ha valaki nem bízik meg mindenkiben. Ez lesz, de még nincs.

[Frissítés]Nem tudom, mennyire higgyek a véletlenekben (vagy ahogy Karinthy mondta: „ez nem véletlen, ez vélet!”), de amint megírtam ezeket a blogizéket kaptam egy értesítést, hogy ki lehet akkor próbálni a Groups-t, sok szeretettel. Szóval, működik idehaza is, de lehet, hogy fokozatosan engedélyezik csak itt-ott. Még ismerkedek vele.

Az apróbb kényelmetlenségek közé számít az, hogy az utalások adataiban nem lehetnek ékezetes betűk, sem a címzett, sem a közlemény részekben. Gondolom, hogy párszor megégették magukat a teljesen kaotikus nemzetközi betűkódolások miatt.

Szintén apróbb kényelmetlenség a felület pár viccelődése, például, hogy szereti néha felajánlani a drágábbik utalási opciót, de az ellenőrző képernyőn néha visszajavítja, néha pedig jelzi, hogy ha nem ezt akarod, változtasd meg. Ugyanígy picit nehézkes a közlemény megadása, de ha az ember egyszer rájön, hogy milyen sorrendben képzelték el, akkor használható szépen.

Egy nem szorosan Business-hez kapcsolódó kérdés – és egyike annak, amit nem tudok sem pro sem kontra minősíteni – az maga a Wise és a nála levő pénz „biztonsága”. No nem az, hogy „ellopják-e”, ez nem lölö gránitbankja vagy a narancsosok által megvédett nyugdíjkassza, hanem hogy mi van, ha nagy baj van. Tönkre megy a Wise, vagy összeomlik egy általuk használt bank, vagy hasonló homokszem a pénzügyi rendszerek fogai meg kerekei között.

Erről maga a Wise ír hosszan, de a lényeg, hogy a Transferwise (brit) céggel szemben a Wise SA az ügyfelei pénzét egy észt cégben, a TINV Europe AS-ben tartja, ami a bankfelügyelet alá tartozik, és így az észt betétvédelmi alap fedezi azt €20.000 értékhatárig. A Wise a bankokkal szemben (akik teljes mértékben a betétvédelemre építenek) az ügyfelek pénzét elkülönítve tartja és fekteti be, arra építve, hogy ha a Wise SA kerülne gondba akkor a TINV fizet, ha pedig a TINV akkor őket a Wise és a betétvédelem fedezi két irányból; egyrészt portfolio managementtel másrészt elkülönített nyilvántartásokkal csökkentik az ügyfél kockázatát, és számos cég (A Belga Nemzeti Bank [NBB], PwC) folyamatosan ellenőrzi őket.

Azt senki nem tudja megjósolni, hogy egyszerre és váratlanul tönkre mehet-e minden komoly bank és szolgáltató, ahova a Wise befektet, de igyekeznek olyan cégeket választani, amik stabilak, és a szakértelmüket állítják szembe a kockázattal. (A TINV esetében pedig azt, hogy az észt biztosítás tudja fedezni, ha bedől a bolt; van aki ebben jobban bízik, van, aki kevésbé.)

Összességében a mindennapi tevékenység során eddig teljesen jól megy minden: (ingyenes) utalások, bankkártyák (virtuális kártya+mobil nfc), utalást előkészítő és jóvá hagyó szerepek elkülönítése (sőt, együttes aláírók is vannak), és a lehívható beszámolók testre szabása. Ja, és az online könyvelői kapcsolat. Azonnali utalások. Okos app.

Mi egyelőre több esetben (cég, civil) megtartottuk a klasszikus bankszámlát, mert néhány állami cég nem tudja vagy nem akarja kezelni a Wise magyar számlákat, de a forgalmat áttereljük a Wise-ra. Sokat spórolunk rajta.

Részletes kérdésekkel, felajánlásokkal, jótanácsokkal a matrixon megtaláltok. Vagy a keresőkkel. :-) És ha Wise-t akarsz regisztrálni, akkor ezzel tudsz nekem kis pluszt küldeni.

Revolut?

A Wise nagyon sok mindenben hasonlít a Revoluthoz, de! A Revolutnak nincs magyar bankszámlája. Vannak más különbségek is, de emiatt cégeknek szerintem nem hasznos. Magánban én is használom, de ennyi.

---

BinX

Eltelt majdnem egy év (most 2024-07-09 van), és ha már a Revolut említettem, mindenképp érdemes frissíteni az első magyar fintech pénzforgalmi intézménnyel, a BinX-szel (vagy ki tudja, hogy kell kötőjelezni, ez gondolom attól függ: hogy mondják ki). Fontos kiemelni: kizárólag céges számlákkal foglalkoznak, legalábbis jelenleg.

A BinX ugye magyar cég, ez sok szempontból előny lehet; például mindenképp kiemelendő, hogy ugyan a Wise-hoz hasonlóan ők is részei minden releváns magyar banki rendszernek, de a Wise-tól eltérően az általuk létrehozott számlaszám automatikusan megjelenik a NAV és a Cégbíróság irataiban, kizárva ezzel minden potenciális vitát és magyarázkodást, amibe az ember amúgy kénytelen lenne a NAV-ot meg az MNB-t bevonni. Ebből egyértelműen látszik az is, hogy őket mindenképp elfogadta a rendszer belföldinek meg pénzforgalminak meg számlaszámnak.

Ők a cégeket célozzák, és ebből a szempontból érdemes nézni az árazásukat is, bár majdnem mindegy, lévén ("early bird", vagyis jelenleg!) a számlanyitás (ami online intézhető, de szükséges hozzá NFC-s személyi igazolvány, NFC-s mobiltelefon, viszont képesek arra, amire a bankok még nem: le tudják kérni az online cégadatokat, így nem kérnek 50 tonna cégpapírt) költsége 0 Ft, a számlavezetés számlánként 0 Ft (de összesen maximum 0 Ft), a pénz fogadása 0 Ft; ezen kívül a BinX-en belüli pénzforgalom 0 Ft. A sima bankos utalások (jelenleg…) 199 Ft-ba kerülnek darabonként. Más költség nincsen. Meg kamat sem.

Az ő trükkjük az elektronikus pénz, ami a kivonatukban is látható és alkalmas a könyvelői nyugalom megzavarására: a jogszabályok szerint nem banki szolgáltatást nyújtanak, hanem minden nyilvántartott tranzakciót „átváltanak” elektronikus pénzre, és a belső forgalomban is ezt az „elektronikus pénzt” használják (ami értelmezésem szerint funkcionálisan megegyezik a magyar forinttal, de érdekes kérdés, hogy mi történik vele pl. államcsőd vagy hiperinfláció esetén), és erre az ePénz jogszabályok vonatkoznak, nem a bankiak. Mint a Wise is így nem esik az OBA védelme alá, viszont az ePénz szigorú szabályozása miatt kötelesek ők is teljes fedezetet tartani a kibocsájtott összegekre (amit ők az Álamkincstárban tartanak, ami a legutoljára tönkremenő magyar bank lesz, így egészen jók az esélyek, hogy a pénz egészen sokáig megmarad).

Amit még talán említeni érdemes: devizát (egyelőre?) nem kezelnek; kártyájuk még nincs, de lesz (az ÁSZF már tartalmazza); a rendszerük pedig erősen integrált a számlázz.hú rendszerével, ami alapvetően nem meglepő, hiszen a szamlazz.hu eredeti ötletgazdáit látjuk a BinX csapatában is. (De ennek értelme csak a szamlazz.hu legmagasabb áru csomagja esetén éri el az észlelhető szintet.) Szóval érdemes kis cégként őket is megfontolni, ráadásul ha mondjátok, hogy én küldtelek, akkor mindenki után megkapom a számlacsomag havi díjának hatszorosát!! :-)

A Wise, mint belföldi pénzforgalmi számla (2023)

Kedves mindenki!

Azt hiszem, hogy ez a blogbejegyzésem ismét népszerűbb lesz az átlagnál, ismét közösségi szolgálatot végzek az ország jobbítása érdekében, azok helyett, akiknek ez amúgy a dolga lenne.

A téma az előző bejegyzésben egy hónapja indított folytatása, ahol azt a kérdést tettem fel, hogy vajon a Wise által nyújtott (magyar bankszámlaszámmal rendelkező) számla mire és hogyan használható a hatályos magyar törvények és szabályozók alapján? (Ha nem olvastad, talán érdemes ott kezdeni, mert kicsit részletesebben kifejtettem pár gondolat. De nélküle is érthető: éljen a lustaság!)

Röviden összefoglalva a kérdés az, hogy cégek, intézmények, alapítványok és egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező entitások vajon használhatják-e a Wise bankszámláit a mindennapi^[1] működésük során a hagyományos mosópor bankszámlák helyett, mennyire és milyen célra legálisan illetve milyen korlátozások között?

Aki csak a válasz miatt jött, az ugorjon a végére.

A válasz, mint múltkor írtam nagyrészt eddig ismeretlen volt. A Wise a magyar bankokhoz képest gyakorlatilag ingyen van, a pénzváltás kedvező, a bankkátyáik nemzetközileg megállják a helyüket, tehát a feltételek igen kedvezőek. A másik oldalról az ügyfélszolgálat angol nyelvű és sokszor kicsit nehézkes, de amúgy segítőkész.

Viszont az internet fele szerint nem, nem, nem használható, a könyvelők jelentős része sokkot kap az említésétől és bizonyos állami szervezeteknél a bankszámla harmadik számjegye után dobja a hibát a rendszer.

Az úttörő ahol tud, segít

…de vele ellentétben én néha tudok is. Szóval írtam a NAV-nak, aki az előző postomban kirészletezett módon azt válaszolta, hogy szerintük valószínűleg pénzforgalmi számla, valószínűleg nem belföldi pénzforgalmi számla és valószínűleg használható mindennapi fizetési forgalomhoz; de majdnem minden téren kérdezzem meg a Magyar Nemzeti Bankot.

Megkérdeztem. Válaszoltak.

Az MNB válaszol!

Az ő levelüket is idevágom változatlan, bár kicsit formátumozott alakban, a kereshetőség kedvéért.

Először is egy fontos pontosítás arról, hogy pontosan milyen cégekről beszélünk; az MNB ebben a tekintetben a hivatalos forrás, hiszen ő tartja nyilván a cégeket.

Fenti kérdéseihez kapcsolódóan mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a Wise Europe SA a Belga Nemzeti Bank (BNB) által felügyelt pénzforgalmi intézmény, amely a Wise Europe SA BNB által az MNB részére továbbított határon átnyúló bejelentése alapján határon átnyúló szolgáltatások nyújtásra jogosult Magyarország területén, ezért az MNB honlapján a Piaci szereplők keresése1 menüpont alatt elérhető nyilvántartásban határon átnyúló pénzforgalmi intézményként szerepel.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Wise Payments Limited Magyarországi Fióktelepe (székhelye: 1133 Budapest, Váci út 80. 3. em.) nem az MNB által nyilvántartott intézmény. A Wise Payments Limited Magyarországi Fióktelepének anyavállalata az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező Wise Payments Limited, mely korábbi neve alatt (TransferWise Limited) 2020. év végéig határon átnyúló szolgáltatásokra volt jogosult Magyarországon, azonban az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésére tekintettel már nem jogosult határon átnyúló tevékenységek végzésére hazánkban.

Nagyon korrekt, érthető, teljes tájékoztatás, most kicsit büszke vagyok az MNB-re (és innen ismeretlenül is köszönöm dr. Lakatos Máténak az alapos választ).

Tehát röviden: mi a Wise Europe SA nevű cégről beszélünk.

Kérdései vonatkozásában tájékoztatom, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 2. § 20. pontja értelmében pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott, illetve 22. pontja értelmében pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. A Pft. 1. § (1) bekezdése alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra. A Wise Europe SA 2020. szeptemberében csatlakozott a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) éjszakai (IG1) és napközbeni többszöri (IG2) elszámolási rendszeréhez, valamint az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerhez (AFR) is, amely azt jelenti, hogy a Wise Europe SA jogosult magyar IBAN számú fizetési számlák kibocsátására, továbbá fizetési műveletek lebonyolítására a Magyarországon működő mindhárom elszámolási platformon keresztül.

Az MNB álláspontja szerint, amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató HU-val kezdődő IBAN számlaszámú fizetési számlákat vezet, ezen fizetési számlák Magyarországon vezetett fizetési számláknak minősülnek (figyelemmel az IBAN szám képzésére vonatkozó szabványra), és az adott pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán alkalmazandók a Pft. rendelkezései.

Tehát röviden: mivel a Wise teljes értékű része a magyar pénzforgalmi és bankközi rendszereknek és HU kezdetű IBAN számlaszámot vezet ezért ezek belföldi fizetési számlának minősülnek.

A Válasz

Tehát, véreim, összefoglalom:

A NAV álláspontja szerint szerintük mindenképp „pénzforgalmi számla”, és teljes értékűen használható belföldi fizetési forgalomhoz, de az MNB véleménye szerintük az irányadó.

Az MNB véleménye szerint ezek a számlák „belföldi pénzforgalmi számlának” minősülnek.

Itt a vége, 2023-ban.

Hova tovább?

Egyrészt ez azt jelenti, hogy a NAV és az MNB is azt mondja, hogy a Wise számlákat teljes értékűen lehet használni cégeknek nem csak pénzforgalomra, de ezekkel teljesítheti a kötelességét az, aki (az Art., vagyis az adózás rendjéről szóló törvény alapján) „belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett”.

Másrészt ez azt is jelenti, hogy ezeket a számlákat mindenkinek „kötelessége” lenne így is kezelni, azaz nem utasíthatná vissza a Wise számlákat azzal az indoklással, hogy azok nem „belföldi fizetési számlák”. Nézek itt kérdőn a NAV-ra, aki például szerintem az 1%-okat nem akarta Wise felé küldeni, vagy az Államkincstárra, aki szomorúan közli, hogy a számlaszám nem megfelelő. Ezt a harcot én most nem akarom felvállalni, legyen ez más asztala. Én machetével levágtam a liánokat, lehet előre menni.

Úgyhogy… esélyesen vizslát fognak páran mondani a magyar bankoknak, a havi sok tíz- vagy százezres bankköltségeknek, a buta appoknak, a ki tudja minek.

A következő postban kicsit mesélek a Wise Business problémáiról (az előnyeit a Wise úgyis elmondja a reklámjaiban; a lényeg pedig hogy ez kell ahhoz, hogy cégként lehessen használni, akkor is, ha EV vagy).

Ha valaki hálás akar lenni, akkor használhatja a wise meghívómat:
https://wise.com/invite/dic/peterg3250,
vagy még sosem próbáltam, hogy egy anonim fizetős link mit csinál, azt is kipróbálhatja (ez lehet, hogy egy fizetés után megsemmisül?), más most nem jut eszembe (számlaszámot azért nem írok blogpostába :-)). Ha ebből összejön egy ingyen ebéd, már megérte! :-D Vagy ha nem, hát kisnyúl.

Addig is mindenkinek jó bankolgatást!

---

Jegyzetek

[1] - Ez az egész cikk a belföldi (vagyis Magyarországról induló Magyarországra érkező) magyar forint utalásokról szól, és a fő mozgatórugója az volt, hogy a „belföldi pénzforgalmi számlára kötelezettek” (vagyis kb. minden magyar cég) használhatja-e ezt a számlát magyar pénzforgalmára úgy, hogy a hivatalok ne büntessék meg őket.

[2] - Nem tudom, hogy a külföldi forint utalásokat kik és miért használják vagy használnák, nem értek hozzá, így erről nem írok. A Wise forint számla nem használható külföldről (nem is mondják meg az IBAN számát, de amúgy HU79 egy hozzászóló szerint), én speciel erre az EU számlát használtam (SEPA utalás ingyenes) illetve az USD számlát (annak minden kínos jellemzőjével).

Belföldi pénzforgalmi számla és Wise

Egyszerűnek hangzik a dolog: használhatja-e egy cég a Wise magyar bankszámlaszámmal rendelkező számláját (a törvények által előírt „pénzforgalmi számlaként”, vagyis gyakorlatilag) a mindennapi utalásaihoz?

A válasz nem egyszerű: az Internet tele van mindenféle tippelgetésekkel, illetve találtam egy 2019-es (azóta már eredeti formájában el sem érhető) NAV állásfoglalást, ami szerint talán „pénzforgalmi számla”, de valószínűleg nem „belföldi”. Vagy igen, vagy nem.

Azóta pár dolog változott: először büszkék voltunk, mert a Wise volt az első neobank aki MNB engedély kapott és használhatta a magyar bankszámlaszám- és utalási rendszert, aztán pedig felháborodtunk, hogy nemzetünk ellensége, egy migráns, sorosista, brüsszelita gonosz Wise túl olcsón csinál mindent, és az emberek oda mennek a pénztárosnak adott bank helyett… szóval na, változnak az idők. Emiatt gondoltam, hogy felteszem a NAV-nak a kérdést így, kettőezer-huszonháromban is, hogy mondják meg ők, hogy mi a tuti.

Levelem a NAV-nak

Tisztelt NAV!

A félreértések elkerülése végett: a szervezet jelenleg rendelkezik bejelentett magyarországi (belföldi) pénzforgalmi számlával.

Kérdések:

1. Egy magyarországi egyesület által nyitott, a Wise Europe SA (MNB nyt. tsz.: K8804638, illetve fióktelepe a Wise Payments Ltd. Fióktelepe) által vezetett, magyar bankszámlaszámmal rendelkező (és a NAV részére a megfelelő űrlapon bejelentett) üzleti számla „pénzforgalmi számla”-e?
2. A fenti számla „belföldi pénzforgalmi számla”-e?
3. Amennyiben nem az, fogadhat-e a szervezet ezen magyar bankszámlaszámra bejövő utalásokat, illetve van-e erre bármilyen korlátozás? (Avagy végezheti-e ezen az Art. szerinti fő gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó pénzügyi forgalmát?)
4. A 3. pont szerint használhatja-e a szervezet az említett számlát kimenő tranzakciókra (utalás, bankkártyás fiztés, készpénzfelvétel)?
5. A 4. pont szerint, amennyiben a válasz igen, használhatja-e a szervezet ezen bankszámlát a NAV (és egyéb hivatalos szervek) tranzakcióira? (Art. 9§)

Részletes válaszukat előre is köszönöm!

A NAV válaszol!

Ez azért – mint az hamarosan kiderül – egy kalandregény-írói túlzás, de az alábbi választ kaptam (kiemelések tőlem):

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény [Art.] 1. melléklet 1.24. pontja alapján a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

Az Art. szerinti „külföldi pénzintézet”, „számlaszám” általános fogalmak, tehát a jogalkotó nem korlátozta a bejelentési kötelezettséget sem az alanyi kör, sem a vezetett számla típusa tekintetében. A belföldi pénzforgalmi számlának funkciójában megfelelő külföldi számlákra terjed ki a kötelezettség, azaz a ténylegesen a pénzforgalmi szolgáltatás keretében vezetett külföldi fizetési számlára vonatkozik.

A pénzforgalmi számla definícióját a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 20. pontja határozza meg, a következőképpen: „az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott”.

Ugyanezen § 8. pontja értelmében fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.

Fizetési művelet a 2. § 7. pontja alapján a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. >Pénzforgalmi szolgáltatónak a 2. § 22. pontja értelmében az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár minősül, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

Pénzforgalmi szolgáltatáson a 2. § 21. pontja szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kell érteni.

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerint pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint elfogadása,

f) a készpénzátutalás,

g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.

Az Eftv. 4. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ugyanezen § (5) bekezdése alapján ugyanakkor az (1) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

A Hpt. 6. § 71. pontjában szabályozott értelmező rendelkezés szerint külföldi pénzügyi intézmény a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás, amelyek esetében a székhely Magyarországon kívül van.

Arra nézve, hogy a Wise Payments Ltd. által vezetett számla (belföldi) pénzforgalmi bankszámlának tekinthető-e, a Magyar Nemzeti Banktól kérhet tájékoztatást.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

(A levelet csak én használhatom fel [bármire, tehát közzétételre is], ás csak azokkal oszthatom meg, akiket erre meghatalmazok, ezért ezúton meghatalmazom az olvasókat, hogy azt elolvassák. Mert rendnek kell lenni.)

---

Nos, mint láthatjátok, a válaszlevél részletes, csak kicsit nehéz összepárosítani a kérdésekkel. Megpróbálom lefordítani és értelmezni, persze csak pontatlanul és szakmailag pongyolában.

• Az első kérdésre a válasz szerintem (eltekintve attól, hogy szó szerint „nem tudjuk, kérdezze meg az MNB-t”) „igen”: ha a használat módja pénzforgalmi, akkor ettől a számla is az lesz.
• A második kérdésre a válasz (eltekintve a konkrét fenti választól) esélyesen „nem”: nem belföldi az, akinek nincs székhelye Magyarországon, a Wise-nak pedig csak fióktelepe van.
• A harmadik kérdést szemlesütve figyelmen kívül hagyták.
• A negyedik kérdést burkoltan „igen, ha pénzforgalmi számla” módon válaszolták meg, leírva, hogy mire lehet használni egy pénzforgalmi számlát.
• Az ötödik kérdést szemérmesen figyelmen kívül hagyták. (Lehet úgy értelmezni, hogy mivel a 4. pontra nem mondták egyértelműen, hogy „igen”, ezért erre nem kellett válaszolniuk.)

Összefoglalva, amit eddig tudunk

Valószínűleg a Wise számla lehet „pénzforgalmi számla”, de nem „belföldi pénzforgalmi számla”, használható korlátlanul a magyar pénzforgalomban azzal a kitétellel, hogy ahol előírás az, hogy magyar pénzforgalmi számla kell ott nem (például emiatt nem fog a NAV visszautalni rá semmit).

MNB here I come…

A következő kör (gondolom az is 1-2 hónap) az MNB! Hajrá!