KIMAGA együttes - Hideg Van
Hol vagyok?
Megfagyok!
Dimitríj halkan így nyafog.
Hallgatom
Margit bácsit az ágyamon.
Szaratov
Jégszekrényünk hűt nagyon!
Fú a szél
Hullahopp...
A mélyhűtőben farkasok!
Hol vagyok?
Dimitríj halkan megfagyott...
Elfeledtem
Elzárni a jégcsapot!
Ezt a paródiát az 1979-es szilveszteri műsorra készítették, és az
Egymillió Foltos Hangjegy című műsor utolsó száma volt.
Az előadó a Gúnya együttes: Lehr Ferenc, Rácz Mihály, Köllő Miklós.
A parodizált szám pedig az Omega együttes „Léna” című száma volt.
A Szovjet Központi Akadémia három tudósa (akik természetesen a Szovjet Kommunista Párt kiemelt személyiségei) sétálnak az utcán. Egyszer csak meglátnak valamit a földön. Odamennek, nézik. Megszólal az első:
- Ez szerintem szar.
A második megcsóválja a fejét:
- Elnézését kérem tanult kollégámnak, de véleményem szerint ez nem szar.
A harmadik is csóválja a fejét:
- Szerintem sem az. Talán nézzük meg az állagát?
Odaguggolnak, és mindegyik alaposan megtapogatja.
- Én továbbra is állítom, hogy ez szar. - mondja az első.
- Véleményem szerint sajnos ez nem felel meg a valóságnak. - sajnálkozik a második.
A harmadik hümmög:
- Nem, véleményem szerint sem.
Megszagolgatják. És a harmadik is a fejét csóválja:
- Nos, mégis úgy gondolom, hogy szerintem is szar. - de a középső csak nem ért velük egyet, hát megegyeznek, hogy megkóstolják. Mindegyik kap egy darabot, értőn megvizsgálják. Az első mondja:
- Elvtársaim, ez bizonyosan szar.
A második is bólogat:
- Szerintem minden kétséget kizáróan.
A harmadik hosszan gondolkozik, majd bólint:
- Be kell látnom, elvtársaim, hogy meghajlok érveik előtt, és egyetértek, hogy a jelek szerint ez tényleg szar! - majd megkönnyebbülten hozzá teszi:
A CIA speciális kémképző intézményében felkészítenek egy szuperkémet, hogy majd ledobják a Szovjetunió területén valahol Szibériában. Tökéletes helyismeret, részletes emlékek, kifogástalan orosz nyelvtudás és helyi akcentus. Az arcát átoperálják, hónapokig eddz a karjaira, hogy megfelelő favágóizmai legyenek, helyi ruhát, élelmet kap... tökéletes az álca. Éjjel ledobják egy repülőről. Miután elásta az ernyőjét, kémünk elindul a közeli falu felé és bekopogtat egy viskóba, ahonnan kijön egy öreg. Szívélyesen köszönti:
- Jó estét kívánok, Szergej Petrovics! Én vagyok az, Ivan Vasziljevics!
- Jó estét, édes fiam, de te nem Ivan Vasziljevics vagy, hanem amerikai kém.
- Dehogynem, dehogynem! Hát nem emlékszik, amikor Jurájjal és Misával leborítottuk a szentképeket és maga bújtatott el minket?
- Emlékszem én, fiam, de te akkor sem Iván Vasziljevics vagy.
- De Szergely bácsi, hát én voltam, aki Natasával jártam 3 évig, sőt, ott laktunk a kis erdei viskóban egy hónapot!
- Értem én, fiam, de te akkor sem Ivan Vasziljevics vagy.
- Hát nem emlékszik, amikor együtt énekeltük hat éves koromban a Lenin-indulót?
De az öreg csak köti az ebet a karóhoz:
- Te nem Iván vagy édes fiam, hanem egy amerikai kém.
Az ügynök kiborul és megkérdezi:
- Mi nem stimmel? Tán rosszul használom a nyelvet?
- Nem, nem, minden tökéletes volt. Csak tudod, fiam, nálunk Szibériában nagyon kevés a néger.
Szóval, na, mondja már meg valaki, hogy milyen oka lett volna egy 19. századi dán írónak a meséjében akár csak gondolnia arra, hogy valakinek más a testfelépítése, mint ami az országában KIZÁRÓLAG létezik?
Nem azért nincs néger, indián, kínai vagy ausztrál benne, mert ezt helytelenítette, hanem azért, mert fel sem merült.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pedagógus szakszervezet Magyarországon.
Elment egy napon a szakszervezet őfelségének palotájához, a dicsőséges Doktor cárhoz,
bekopogott illedelmesen, és amikor őfelsége kaput nyitott, azt mondta neki:
– Kegyelmes cár atyuskánk! Kérünk téged, hogy ne éheztesd tovább a tanárokat,
és segíts nekik, hogy tudják bölcsességre tanítani a gyermekeinket! Kérünk, hogy
adj nekik normális fizetést, ahogy ígérted!
Ránézett őfelsége, és azt mondta:
– Máma már nem tudok adni, mert 700 milliárdért kellett megvennem a Vodafont, és
az még gombócból is sok! De nyugodtan menj haza, mert holnap annyit fogok adni,
hogy minden tanár érezni fogja, hogy megéri tanítania. Lásd-e, ide fel is vésem
a palotám kapufélfájába: „Holnap adok a tanároknak annyi fizetést, amennyi tisztességes!”
Megnyugodott a szakszervezet, megköszönte szépen és elment haza.
Ám másnapra csak nem érkezett meg a tanárok fizetése, elment hát ismét a palotához,
és ismét bekopogott az aranyozott turulfejes kapun. Ismét kijött őfelsége, és
kérdezte:
– Mi járatban errefelé, szakszervezet?
– Jaj, képzelje, őfelséged, még mindig nem jött meg a fizetés!
Elnevette magát a Nemzetnek Dicső Bajnoka, a Rezsi Hőse, és rámutatott a
kapufélfára:
– Látod-e, hát ide van írva, hogy „Holnap adok a tanároknak annyi fizetést, amennyi tisztességes!”
Hát várjál holnapig!
Így cselezte ki az agyafúrt cár atyuska, a Kárpátok Második Géniusza, a Nemzetgazdaság
Megmentője a gonosz tanárokat.
Elmesélem, hogy mi történik, amikor megyek az autóval, és valami barom
világnak királya úgy gondolja, hogy a szabályok rá nem vonatkoznak, és
bevág jobbról zárvonalon 220-al, vagy épp – mint a konkrét esetben – egy
10 km-es dugót előz 160-nal a leállósávon. Nálam pedig felveszi a
dashcam.
A legelején szögezzük le: a dashcam nem azért van, hogy önkéntes rendőrként
minden pici fasság miatt feljelentsünk mindenkit. Nemzethy hazánkban teljesen
normális az, ha valaki autópályán 234-el megy, vagy záróvonalon előz, vagy
hasonlók; ezekre általában én sem ugrok, és nem is érdemes. (Konkrétan a
gyorshajtást egy kamerafelvétel alapján szinte lehetetlen bizonyítani, mert
nincs hitelesítve sem a saját sebességmérőd sem a kamerakép, ezzel nem is
érdemes önmagában a rendőrnéniket és -bácsikat zaklatni, mert van elég bajuk.)
Akkor érdemes bejelenteni, amikor valaki életveszélyesen csinál jól látható
szabálytalanságot. Nekem ilyen a jobbról bevág elém, lehetőleg pont hogy épp
befér az előtte menőnél, vagy forgalom elől elzárt területen előz, vagy
leállósávon rallyzik, vagy cikázva előz, és persze aki büntetőfékez;
ezek mind közveszélyesek. Ha lenne hátsó kamerám akkor ide csapnám még a
beáll a seggembe és/vagy villog arcokat is.
Tegyük fel tehát, hogy van egy ilyen felvétel. Az első lépés, hogy minden adat
meglegyen: pontos időpont, pontos hely (út + km szelvény, és az sem árt, ha
ez a felvételen is látszik), és nyilván olvasható rendszám.
A felvételt praktikusan felteszi az ember valamilyen privát
formában a netre: mivel a rendszámok nincsenek kitakarva, ezért ezt nem lehet
csak úgy mutogatni. (Lehet YouTube unlisted video is, vagy PeerTube, vagy akármi).
Ezután elindul az útvesztőben: az ügyintézés.police.hu
alatt én sem tudnám még egyszer megtalálni, hogy hol van, de a jobb felső sarokban
a szűrőbe az „IN-1248”-ra kiadja a „Közérdekű panasz, bejelentés” űrlapot. Ezt
kell – ügyfélkapus azonosítás után – kitölteni. A szöveges részbe bele kell írni
minden fontos adatot! Idő, pontos hely, körülmények, mi a pontos szabálysértés,
mi látszik a videón, stb. A lényeg, hogy a rendőr aki megkapja a szövegből tudja,
hogy mit kell tennie, és ne kelljen videót nézegetnie, mert van elég baja. Ha
tudod, kiválasztod a megfelelő megyei rendőrséget, sőt, ha profi vagy, akkor rögtön
a városit, de ha nem tudod, akkor az országos központ majd tudja az adatok
alapján.
Innentől egyetlen értesítést fogsz már csak kapni: az ügyet átteszik a megyéhez,
majd a városhoz, és ezután te már nem vagy az ügy résztvevője. De mi történik ilyenkor?
Az ügy általában a helyi illetékes rendőrség Igazgatásrendészetének
közlekedésrendészeti csoportjánál landol,
ott is általában van egy illetékese a szabálysértések egy csoportjának (nálam például
a leállósávon versenyzés egy külön hölgyhöz tartozott). Ők megnézik a videót, elolvassák
az adatokat, és ha egyértelmű és beazonosítható a szabálysértés, a szabálysértő és a
körülmények, akkor megindítják az eljárást; ha nem, akkor pedig lezárják (de erről sem
fogsz tudni).
A sikeres közigazgatási eljárás vége általában az, hogy az illető megkapja
a vonatkozó bírságot kiszabó
közigazgatási határozatot, amit 30+15 nap alatt kellene befizetnie. Ezt nyilván nem
feltételezzük az 50 millió forint feletti személygépjárművekről, esetükben a
büntetőpontokat felírják (vagy nem), a pénzösszeget pedig átküldik a NAV-nak, hogy
hajtsa be (ez példának okáért a leállósávozásért 100 ezer forint, ami a yacht 1 órányi
benzinköltsége). A NAV pedig ezután esetleg behajtja, de erről aztán már senki nem
fog tudni, vagy pedig 4 év múlva (hacsak nincs hamarabb kormányváltás) sóhajtanak,
és betolják az X-akták közé.
Ha kiemelten veszélyes eseményről van szó, akkor határozottan javíthatja a hatékonyságot,
ha kitakarod a rendszámokat (ehhez kell már némi szakértelem meg egy jó
video-editor) és utána kitolod a közösségi hálóra, esetleg a – túl nagyra
nőtt és így már nem túl barátságos stílusú – BPiAutósok
lapnak, akiket elég sokan szoktak olvasni. A durvább esetekből így párhuzamos
csinnadratta is lehet.