Néhányan kérdezhettétek volna, ha olvasná bárki is, hogy minek
foglalkozom ennyit (bármennyit) a Wolfram Alphával, ami egynapos
hír volt az online sajtóban, mint a Google versenytársa és ultimate
legyőzője, aztán az emberek rájöttek, hogy keresni nem jó, és
hagyták annyiban.
Pedig kezdek rájönni, hogy nagyon kényelmes kis eszköz, csak épp
el kell felejteni, amit a szerencsétlen, tudatlan, buta és
fantáziátlan újságírók papoltak róla, és rá kell nézni, és annak
látni, ami valójában.
A WA egy online matematikai és statisztikai segédeszköz, abból
pedig egy jobb fajta. Mögötte fekszik a mathematica nevű software
tudása, és igyekszik a beírt adatokat ügyesen értelmezni. Sajnos
nekem, mint mérnöknek, eléggé kínos egy ilyen "emberi nyelv
interface-t" használni arra, hogy le tudjam írni, hogy mit is
szeretnék, de most ismét sikerült egy, és leírom, hogy tanuljatok
belőle. :-)
Csöpög a kerti csap, és az, akinek a dolga lenne (aki most Allah
kegyelméből nem én vagyok) nem csinálja meg. Lemértem, hogy 6 óra
alatt 1.5 litert csöpög. A kérdés: mennyibe kerül ez?
Ehhez azt kell megtudni, hogy havonta hány köbméter fogy így el,
mivel a vízszámla havi köbméterben van. Persze nem nehéz a
kérdés, csak a lusta ember nem szeret számolni, ha nem fontos. Így
beírtam WA-nak, hogyaszongya:
1.5 liters per 6 hours in a month in cubic meters
És gondolom kitaláltad, hogy megkaptam az eredményt:
0.183 m^3/mo (cubic meters per month)
Vagyis 0.18 köbméter. Ami mellesleg WA közlése szerint
6 L/day (liters per day)
Szóval ennyi csöpög el.
A vízdíj 700 Ft/m3, így ennek ára, 128 Forint. E voilá!
Bálint a tökéletes bújócskázó. Nincs még 2 éves (és zárójelben
szólva többször közel került hozzá, hogy ne is legyen, mert majdnem
agyoncsaptam), de profi elbújó. Ugyanis valóban elbújik. Akárhova.
Behúzódik a lukba, lefekszik, behúzza magát, és vár. Vár.
BÁRMENNYIT. Ha szólsz neki, nem válaszol. El van bújva.
Másik háttérinformáció a "Wall-E csoki", ami egy Wall-E doboz, amiben
a csokik vannak.
Bálint és anya társalog. Bálint a kamrában sunyít, anya kereste
2 percig. Megtalálta.
- Kérek Wall-E csokit.
- Hol voltál már megint?
- Kérek Wall-E csokit.
- Figyelj, ha elbújsz és kereslek, akkor szólsz, jó?
- Jó.
- Ha azt mondodm, hogy "Hol vagy, Bálint?", mit fogsz
mondani?
Az első alkalom, amikor valóban hasznos célra sikerült a
Wolfram Alphát
használnom.
A laptop akku mérője a teljesítményt wattórában adja meg (Wh),
míg az akkuk specifikációjában milliamperóra (mAh) szerepel. Hogyan
hasonlítsuk össze ezeket? Az akku 12V-on megy, tehát máris jöhet a
WA:
www.wolframalpha.com/input/
Pakolás közben előkerült egy régi karórám, amit kb 10 éve tettem
el a doboz aljára, Casio „alarm chrono” WR, vagy hasonló, kis
fekete plasztik izé, digitális, 50 méter vater rezisztant, stb.
Azt mondja, hogy 07-24 19:56, péntek.
Ha nem triviális: 10 év múlva megy az elem, és az óra
30 percet siet.
Most rövidebb leszek. Tipográfia, kerning. Az előbbi az írás
művészete, az utóbbi ennek egy piciny részlete, ahol az egymásra
lógó rajzú betűk közlebb lehetnek egymáshoz, így pl. az AW betűk
esetében a két betű szára egymásba lóg, nem A W formában. A
kerningnek számos módszere van, minél fejlettebb az eljárás, annál
szebb az – automatikus – végeredmény (mivelhogy a legszebb akkor
lesz, ha a szakember kézzel korrigálja, mert az embert nem
helyettesíti egyelőre tökéletesen semmi).
Szöveget OpenOffice.org-gal
szerkesztek, mert szabad és ingyenes, okos, szép. Elvileg a 2.xx
verzió óta tudja a kerninget, és a 3.xx verzióban már ez alapból be
is van kapcsolva.
A kerning fő része magában a betűtípusban (pontabban az ezt
leíró file-ban) található, ami megmondja, ogy a betűi között milyen
párok esetében kell eltérni a szokásos betűtávtól. Kevés olyan
ingyen és szabadon elérhető betűkészlet van, ami ezt tökéletesen
tudja.
Az önreklámja szerint a Linux
Libertine egy ilyen „okos” font: mindent tud, többet, mint a
jelenlegi programok, melyek kezelnék. Az egyik alap a kerning.
Kipróbálom. Az OOo [OpenOffice.org] ezt nyújtotta:
Hát ez nem valami fényes (ráadásul a ff, ffi ligatúrákat, már
amik azok, azt kézzel alakítottam át utf8 készletből). Hogy
miért nem, arra álljon itt a meglepő eredményt produkáló GIMP
kimenet:
A kettőt figyelmezen összehasonlítva látható a lényeg: a GIMP
jól csinálja, az OOo pedig hibásan. Az OOo képen a betűk (pl. WA)
között túl nagy a rés, a Q nem lóg rá az u betűre, az fi nem
változik egy jellé, úgynevezett ligatúrává, ahol az i pöttye
beleolvad az f végén levő pöttybe, vagy az ff nem változik
ligatúrává, ugyanígy az ij páros, és még sorolhatnám.
Ami meglepő, hogy a legtöbb szöveg- és kiadványszerkesztő (pl.
Scribus) szintén hibásan kezeli ezeket, míg a GIMP, ami egy
alapvetően képszerkesző program, jól. Biztos van magyarázat, csak
nem volt időm utánanézni.
Addig is remélem, hogy az OOo és a Scribus javítani fogja a
dolgot, mert hiába a nagyszerű Libertine szabad font, ha nem tudjuk
kihasználni.
UI:Közben Ralesk megjegyzései kapcsán megnéztem, és
az OOo kezeli a „normál” kerninget, amit a hagyományos fontok, pl.
Century Schoolbook, Bitstream Charter vagy Bitstream Vera adnak, de
látványban meg sem közelíti a Libertine+GIMP végeredményét. De a
Libertine „okos” kerningjét (kern groups) vélhetően nem
kezeli.