Hulladékudvar!
Törökbálinton van Hulladékudvar, hogy a lakosok tisztán, szépen tudják tartani a falujuvárosukat, hogy a kommunális szemétbe dobott nem odavaló hulladékokkal ne szennyezzék környezetüket.
Takarítás a házból, mindenféle szemét, kértünk neki konténert. (Az most egy másik történet, hogy nagyjából 2 köbméter cuccot elvittek mindenkik, mert jó lesz otthon, én nem sajnáltam tőlük, csak mókás. Polc, lepukkant hangfal, rozsdás vasizé...)
Volt egy csomó dolog, amit nem illik kommunálisba dobni: festékek, vegyszerek (hígitó, takarítószer), elektronikai hulladék (lepukkant printer, UPS). Egy kis időt, energiát megér az, hogy védjük a környezetünket, ha van rá lehetőségünk. Nosza, pont nyitva a hulladékudvar (szombaton 8-12 talán), bepakolok az autóba (fél óra), odamegyek (15 perc).
Egy darab fiatalember, amint megállok, benéz az autóba.
- Ez itt festék?
- Az.
- Azt nem tudom átvenni. Ha átveszem, megnyúznak, mert megtiltották.
- De mit csináljak akkor vele?! (Festékből volt a legtöbb.)
- Nem tudom, én nem tudom átvenni.
- Vegyszerek?
- Azt sem.
- Elektronikai hulladék?
- Nincs hova tenni, azt nem vehetem át.
- Tulajdonképpen mit lehet átvenni?
- Faág, autógumi, akkumulátor.
- Ennyi?
- Nagyjából.
- Dobjam a kommunálisba?
- Ebben nem tudok segíteni.
- Viszlát?
- Mindenképp, és jó utat a festékeknek, vegyszereknek és a printernek hazafelé.
És akkor Lőwyvel szólván basszák meg az urak a hulladékudvarukat, mert lófaszra sem jó az.