Múltkor ott tartottam, hogy lemerült az akkumulátor, de mint az
Eötvös-cirkusz
zenebohóca, én is csak előrántottam a tartalékot, hogy „van
mááásik!”. Szerelés, shiny.
Ma reggel nem indul. Nem, rosszul mondom. Nem nyílik ki az
ajtó. I mean, nem, nem, nem. Életemben először megvizsgálom a
mechanikus nyitás lehetőségét, érdekes, ajtót kinyitom. Körülnéz.
Az autóban annyi áram sincs, mint egy döglött rájában. A
csomagtartót már nem lehet kinyitni, mert az electronic only. A
tartalék akku tegnap óta még nincs a helyzet magaslatán, de a
bivaly fedőnevű kábellel ad annyi áramot, hogy az ajtónyitó
megszólal. A riasztó is. De a kulcs is megy, vinnyogó kikapcs.
Miatyánk fordítva háromszor, belekeverve valami pajzán nemi öröm
nem célzott személyekre vonatkozóan. Azonban indítani már nem
lehet, akksi vissza a töltőre, gyerek kicsomagol („nem akarok
óóvodába menni!” „nem is fogsz, nem megy az autó.” „Óóóóóvodába
akarok menni!”), asszony nyugodt hangon debriefing, telefonálás
minden irányba, hogy kit fojtsak mibe.
Még azt nem mondtam talán, hogy valami látszólag 2-10
ampert eszik néha, de kitartóan, az autóvillamosember szerint, de
nem volt ideje darabokra tépni, hát nem tudja. Reméltük, hogy téves
mérés. A mai esemény után a mérés feltehetőleg pontos volt...
Mindegy, telik a nap (háttérben repülnek az akkuba az
amperórák), egy idő után úgy gondolom hogy na jó, próbáljuk meg de
komolyan, semmi bikakábel, mert lehet hogy tényleg nem megy át
rajta annyi amper mint kellene, hanem kössük be frankón. Üres akku
ki, majdnemtele akku be.
Beülök.
Tenném a dolgom, de valami ciripel. K-rva tücsök beszorult a
fejed a kesztyűtartóba vagy mi a nyál? Nézem, ülés alatt ciripel.
Jó, felemelem akkor az - elektromos vezérlésű - ülést. Nyúlok oda,
és érzem, hogy a kapcsolója szorul, és rezeg. Mi az anyám
szerelme?! Mozdítom, nem. MOZDÍTOM BZMG! Kattan egyet, kiugrik 1
millimétert, az ülés mozdul, sóhajt egyet és abbahagyja a k-rva
ciripelést.
Hát igen. Szóval beragadt a gomb (nem tudom mitől, mindegy is),
az ülés próbált LEMENNI, de a padló megfogta (mint az egyszeri
bánfi hajszeszi hajhullást), de ő olyan, mint Szása a szovjet
katonai filmben: nem adja fel! És nyomja, és nyomja, órákon
át, 10-15 amperrel.
Kiakasztottam, most – kopp kopp kopp – szerintem este is, reggel
is indulnia kellene.
Reggel autó nem indul, hát hja, akku üres mint egy parlamenti
képviselő dicsőséglistája. Hála Allahnak még nyaralás előtt
lemerült a másik, így az feltöltve várta a lehetőséget, így akku
ki, akku be, 15 perces részidő nem rossz (úgy hogy közben lefagy a
seggem, kezemről nem beszélve), gyerek oviba el.
Utána kirándulás helyi autóvillamossági mágushoz, aki volt olyan
kedves és belemért (neki volt hozzá klassz csiptetős ampermérője,
ami nem szikrázik, mint az enyém tette volna :-)), és erősem
hümmögött. Valami eszik 600mA-t, de inkább 2-3A és csúcsban 10Am
ami műszakilag áldatlan állapotban levőknek annyit jelent, hogy
valami minimum tízszer, de inkább százszor annyit fogyaszt, mint
kellene.
Tanakodás után ketten rájöttünk, hogy vélhetően a 600mA az a
riasztó belső akkuja, ami gondolom szintén merült egyet, és most
tölt mint atom, szóval majd rámérünk pár nap múlva megint... ha már
abbahagyja a vérszívást.
Hamarosan felhívom a riasztósokat, hogy mi a véleményük a
vérszívó készülékükről, illetve amúgy is akartam velülk cseréltetni
egy újabbra, csak én nem érek nagyon rá, sajnos (ők nagyon
segítőkészek voltak).
Addig reménykedek, hogy nem meríti le, most tele van.
Mellesleg voltunk megint síelni, júhéély. Jó volt. Nem is van
róla mit mesélni, illetve biztos volna, csak van más dolgom.
Amúgy Österreich-ban voltunk, Altenmarkt im Pongau
és környéke, ami vagy Sportwelt Amadé, vagy
Zauchensee néven ismert rajongói körében. Tényleg jó, nagyon
sok pálya (gyakorlatilag 4 hegy minden oldala, 3 különálló
területen úgy, hogy a legnagyobban 3 hegy van átsíelhetően), elég
magas is ahhoz, hogy általában legyen hó.
Flachau jó, Zauchensee (délelőtt Flahcauwinkl és Kleinarl,
délután Zauchensee 10-es pálya) kiváló minősítést kapott. És megint
kimaradt az altenmarkti nappali vagy éjszakai szánkópálya, de ott
lesz jövőre is...
Máté síelt! Igaz, csak két órát, igaz, hogy az oktatók németül
beszéltek, de nagyon tetszett neki. Nagyon ügyes, erre még
visszatérünk. Bálint pedig élvezte a havat, a hideget és hogy
sz...rrá fagyott!
A táj gyönyörű, az idő csodás volt (első nap köd, kicsit, de épp
élvezhető mértékben, utána széltelen napsütés), a lányok pe...
akarom mondani az asszony pedig gyönyörű, mint mindig. És
gyors.
Naponta kapok – mint olyan internet szolgáltató cég, aki kb. 10
éve nem üzemel – ilyen felszólításokat amerikai automatáktól, akik
P2P hálózatokat sniffelnek, és filenév alapján küldenek ki
mindenféle utasításokat, hogy én mit tegyek, aztán ha mégsem jött
nekik össze (pl. mert a kifogásolt file nem egy lopott film hanem
egy tárogató muff), akkor mindegy, nekik ingyér' van, én dolgozzak
vele, nem ők, tiszta hasznon, az ügyvédi díj meg ketyeg anyway.
De ezt a mait meguntam, így kaptak szeretettel egy választ. Most
apróság, hogy a kifogásolt IP nem is hozzám tartozik, viszont az
email amire írtak csak a RIPE adatbázisában van meg, azt pedig
nincs joguk másra használni, mint internetes üzemeltetési
problémákra.
Az alap felszólítás arról szólt, hogy mivel J.K. Rowlingnak még
van ujja, amin csak 5 aranygyűrű van, és ráfér egy hatodik, ezért
közlik, hogy a mittoménmilyen könyvsorozat szerzői jogait
sérti az, hogy az említett IP a
benyalpotterfiu-soundtrack.mp3 file-okat letöltésre
kínálja.
Akkor csak finoman.
Case ID 726206XXX - Notice of Copyright
Infringement
From: Peter Gervai
<pg@*i*.net>
Tue, Jan 20, 2009 at
12:05
To: SafeNetCopyrightInfringement <copyright2@mediasentry.com>
Dear Mrs. Infringement!
Thank you for your kind notice.
We carefully reviewed your report. Using the data you provided
below
we happily concluded that the quoted data files are not infringing
your customer's mentioned work, since they are not in the data
format
which would match the quoted material "series of books".
However let us draw your attention to the fact that you are in no
position to have legal knowledge of the email address
<ripe-contact@*i*.net>, and
in fact by reproducing, storing,
transmitting these data (unrelated to the expressively stated
internet
operational purposes, which your original email was not) without
prior
permission of the copyright holder of the database, and the owner
of
the data you are violating the copyright terms of RIPE NCC (among
others), and additionally violate several EU regulations regarding
handling of private data material. This conduct may also violate
the
laws of other countries, international law, and/or
treaty obligations.
It would prevent further prosecution if you would
kindly provide the
prior written authorisation of the database and copyright owner.
If you do not possess the aforementioned prior written permission
we
request that you immediately do the following:
1) Remove all data you acquired from unauthorised
sources, including
(but not limited to) names and email addresses, including data
systems
of your possible affiliates and other business or other partners
you
have shared the illegally acquired data with, and
2) Stop further illegal access to sources for purposes you are not
possessing prior written authorisation for, and
3) Terminate immediately all internet access of your company, its
affiliates or business partners involved the aforementioned illegal
data acquisition activities.
We appreciate your prompt action of this serious matter of illegal
activity.
You are not permitted to store, reproduce, transmit or otherwise
use
of the data or informations found in this email, by any technical
or
other means. This email contains confidential information and
business
secrets, and you have no permission to share the whole or the parts
of
it, or information provided therein, with third persons, companies
or
other entities witout prior written permission containing the exact
definition of the permitted usage. All other usage are forbidden.
Respectfully,
Peter Gervai
Second Deputy Director of Affairs
ExaBit Co.
A gyermekes élet egyik izgalmas része a gyermekgondozási
intézményekkel való kommunikáció. Pontosabban eddig – és
feltételezésem alapján – a magánkézben levő intézményekről van szó.
Ott is a magánkézben levés központi tulajdonságáról, név szerint a
befizetendő sáp nagyságáról.
A magángyermekőrzés drága dolog, viszont amikor a gyereket nem
akarod 89 Km-rel arrébb levő bölcsödébe, vagy a 135 Km-rel arréb
levő óvodába vinni (mert a 134 Km-en belüli körben levő állami
intézményekben 180%-os a túljelentkezés, és ha a nagy gyereknek van
kistestvére, akkor nem veszik fel, mert az anyuka úgyis ráér
nevelni mindkét gyereket, ami mögött szintén annyi az értelmesség,
mint egy hernyót énekelni tanítani, de most nem erről akarok írni),
akkor csak ez marad. Nem is gond, be van kalkulálva a
költségvetésbe, ezér' dógozik a nép.
Az intézmények (nevezzük őket összefoglaló néven így) korrektek.
Megadják, hogy egy hónapban az őrzés ennyibe kerül, a táplálás meg
annyiba. Ha előre szólsz N nappal hogy a gyerek nem megy, akkor Q
összeget visszakapsz.
A dolog szépen működik, amíg gyakorlatban nem akarod
alkalmazni.
Gyerek megy intézménybe, havi befizetés. Lé odaad. Érdeklődik a
szülő, hogy mennyi a visszatérítés decemberre, amikor
a gyerek 2 alkalommal előre bejelentve nem ment,
volt két szombat, ami munkanap volt, de a gyerek előre
bejelentve (sőt, egy papírt aláíratva) nem ment
A visszatérítés 2 nap étkezése.
Az óvodai gondozás díja az azért nem, mert, és, de, ezt már
említettük múltkor, hogy nem, mert az óvónő akkor is kopik, és
lélegzik, fenn kell tartani, üzemeltetési költségek, ezért nem. De
ezt már mondtuk. Jó? Jó.
Öööö hát ugye a másik két nap meg azért nem, mert az
szombat.
- Jó, de munkanap! - mondja a szülő.
Nem, igen, az lehet, de szombat, és akkor az ételszállító az nem
ott főz, hanem amott, és akkor más, és amúgy, hovatovább, nem
fizetik vissza a pénzt nekik sem, és amúgy is sem annyit, még
máskor is nem, szóval, nem, és, ilyenkor nem. Jó? Jó!
- Na de akkor az elcserélt napra jár vissza! - csodálkozik a
szülő.
Nem, mert hogy az szünnap, sőt, munkaszületi nap, és akkor ugye
nem jár, mert akkor nem főz, és nem szállít, és nem dolgozik,
szóval nem nem, és ezért nem adnak vissza pénzt, vagy ha igen,
akkor sem annyit, nem akkor, ott, annak, ah ah, szóval, hümhüm,
mert és nem. Szünnapra nem tudunk. Szóval nem. Jó? Jó...
Apuka elgondolkodik, hogy
a szülőnek mi köze ahhoz, hogy az intézményvezető egy
hímvessző, és nem képes normális szerződést kötni az
ételszállítóval (vagy képes de letagadja),
a szülőnek mi köze ahhoz, hogy az intézmény nem tudja a neki
jogosan járó visszatérítést behajtani az ételszállító cégtől (vagy
képes de letagadja),
ha az intézmény azt mondja, hogy visszafizeti, akkor hányféle
jogos eszközzel lehetne tőlük ezt a pénzt, természetesen mélységes
tisztelet és emberbarátság mellett, kamatostul visszakapni,
mégis miért nem mennek el a jó édes anyjuk vala... hol várja
őket.
Anyuka finoman, szokásos kedves, bölcs nőiességével emlékezteti
Apukát, hogy
az intézménybe bejutni nehezebb volt, mint beszarni a térről
Viktor ablakán,
a gyerek még teoretisch oda járna 2 évig, és nem lenne
szerencsés, ha ez alatt az intézményvezető által foganatosított
terrorintézkedésekkel kellene napjait múlatnia,
esetleg a kistestvérét sem fogják sehova sem felvenni, és jobb
lenne nem 135 Km-rel arrébb vinni naponta,
ugyan már Apuka, hol él?
Erről Darth Vader (szépmúltú Anakin Skywalker utódállama) jut
eszembe, aki azt mondta annak idején Lando Calrissiannak:
„Megváltoztattam az egyezségünket, és örüljön, hogy
csak ennyire”.
