Az adatbázisok szerzői jogi védelméről
Rendszeresen előkerülő kérdés, hogy abban az esetben, amikor valaki fog egy csomó szerzői jog által nem védett adatot (például egy település összes utcájának nevét) és azokból csinál egy listát (ami készülhet kézzel vagy számítógéppel), és ezt a listát nyilvánosságra is hozza, akkor mit lehet ezzel az adatbázissal jogszerűen csinálni.
A Szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) vonatkozik erre az esetre, és nézzük, hogy mi ebben a kérdésben az én véleményem. Tegyük hozzá, hogy nem vagyok jogász, semi bíró, sem egyéb szakember, mindössze nagyrészt 20 éve foglalkozom szerzői jogi esetekkel.
Elöljáróban, egy mondatban:
A védelem az adatbázis egészére, vagy jelentős részére vonatkozik, és ott is általában a közvetlen másolásra vagy számítástechnikai automatizmus általi átvételre, és csak akkor, ha az adatbázis tartalmának válogatása kreatív tevékenység eredménye („nem automatizmus”).
Rövid összefoglaló
- csak akkor esik védelem alá, ha „tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű” (7.§ (1)), vagyis ha az adatbázis tartalmának összeállítása nem kreatív tevékenység (mert például „minden” házszámot, „minden” utcanevet, „minden” természetben előforduló, egyértelmű adatot, stb. tartalmaz) akkor az nem esik védelem alá.
- csak akkor illeti meg védelem az adatbázis előállítóját, ha az „az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.” (Kérdéses, hogy a közpénz ráfodítása hogyan számít e szempontból, illetve hogy az amúgy is törvény által előírt kötelezettségként előállított adatbázisból publikált rész-adatbázis esetén, ami gyakorlatilag automatikusan és további jelentős ráfordítás nélkül előáll, ezt hogyan veszi a T. bíróság figyelembe.)
- általánosságban az adatbázisok védelme csak az adatbázis egészét vagy jelentős részét érinti (7.§(3), 84/A.§ (1)), beleértve nyilvánosságra hozatalt is (84/A.§(1)(b), 26.§(8))
- rendszeresen is lehet az adatbázis jelentéktelen részét kimásolni, ha „az nem sérelmes az adatbázis rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.” (Ha egy adatbázist szabadon elérhetően publikálnak, akkor vélelmezhetően nem sérti a további publikáció az előállító érdekeit, és nem sérelmes az egyéb felhasználásokra sem.)
- jelentéktelen részt akár rendszeresen is fel lehet használni (84/B.§(1))
- magáncélra az adatbázis jelentős része is használható (84/C.§ (1)), de nem hozható nyilvánosságra.
A szerzői jogi törvény vonatkozó részei
7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha
tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni,
eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet
megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a
gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.
61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A.
§) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis
tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a
továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis
példányainak terjesztésével vagy – a 26. § (8) bekezdésében
szabályozott módon – a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a
továbbiakban: újrahasznosítás).
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és
rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az
adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az
adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az
adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)–(3) bekezdésben
szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése,
ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra. (4)168 A szabad felhasználásnak az (1)–(3a) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t megfelelően alkalmazni kell.
Visszajelzés
Ha valaki jogvégzett úgy véli, hogy jól írtam, vagy nem jól írtam, akkor örömmel veszem a visszajelzést.