Szerteszana²

Megfordíthatatlankodásoskodásaitokért

Biztosan nem én vagyok az első, és feltételezem az utolsó sem aki ráébred, hogy tulajdonképpen a hit és a vallás egy egyszerű jelenség: az ok és az okozat felcserélése.
Valószínűleg a gondolkodó lények sajátja ez a logikai hiba, de az is lehet, hogy csak az emberiség ilyen ütődött, mindenesetre rendszeresen és a korokon átívelő módon alkalmazzuk ezt a csavart.
– Esik az eső, ezért nedves a terasz. – mondatja a logika.
– Vajon mit sugall nekem a nedves terasszal Isten, aki ide parancsolta az esőt? – kérdezi a hívő.
De nem kell a vallást kipécézni.
– Nekimentem egy fának ezért összetört az autóm. – mondhatja a logika.
– A sors nekivezetett egy fának hogy összetört autómmal sugalljon nekem valamit. – mondja a (nem vallásos, mondjuk a sorsban vagy végzetben) hívő.
Nyilván senki nem fogja tudni bebizonyítani, hogy az okozat okozta az okot, hogy szépen fejezzem ki magam; hogy az eső nem azért esik hogy nedves legyen a fű, hogy a fa nem azért dől ki hogy leomoljon a ház. De ettől függetlenül még lehet, hogy az ilyen „összefüggések megvilágosodását” nem Isten szelleme okozza, hanem csupán egy apró logikai baki.