Szerteszana²

Monotípia

Szállok ki az autóból, szedem ki a cuccokat.

Mellettem megáll egy kis Citroën, ember kipattan; odafordulva látom, hogy a mögötte jöcő kisbuszt vontatja egy vörös kötélen. Az ember 110 kiló, kopasz, arany nyaklánc. A kisteherautós vékony melós típus. Kopasz ordít:

- Hát BAZMEG mit csinálsz? Miért FÉKEZEL amikor JÖVÜNK, aztán JÖSSZ BELÉM BAZMEG? Így nem lehet MENNI, engem itt RÁNGATSZ BAZMEG figyelj MÁR oda! Most mi a CSÚNYASZÓ CSÚNYASZÓT RÁNGATOD, gyere normálisan, SZÉTTÉPED...

Magamban legyintek, oké, ismét egy sztereotip embertípus.

Ember körbenéz, észreveszi, hogy ott pakolgatok:

- Jaj, elnézést, ne haragudjon, hogy itt... de az ember próbálkozik, miközben... így nem lehet... bocsánat, hogy...

Sóhajt, vállat von, beül, mennek tovább.

Hmmm.