Kezelésre szoruló üzletember
Az „üzlet” szó még nem teljesen negatívan cseng, üzletelni lehet tisztességesen is, még nem veszítettük el teljesen a reményt. Az azonban kétségtelen, hogy vannak cégek, akik tisztességtelenek, vannak, akik arcátlanok, vannak, akik egyszerűen ostobák.
Azonban az talán még ritka, hogy egy cégben mindez olyan szinten kristályosodjon ki, mint amilyennel a napokban találkoztam.
Műanyag kártyagyártót kerestem egy egyesületnek, ami akár tagkártyaként, akár rendezvényekre szóló belépőkártyaként tudta volna ezeket használni. Tesztként néhány darabra gondoltunk, mielőtt nagyobb adagokban nekiállunk.
Mint az manapság természetes, interneten keresgéltem. Találtam számlálhatatlan céget, aki ilyennel foglalkozik, de a technológia széles skálán mozog. A legolcsóbb és legegyszerűbb kártyára nyomtatástól kezdve – ami akár pár száz forintba sem kerül – eljuthatunk a normális, közforgalomban levő kártyákon át (5-600 forint alatt darabja, kis tételben) egészen a drágább, offset eljárással készülő kártyákig (akár 1-2 ezer forint). A legtöbb cég egyszerűen kiírja a lapra, hogy mondjuk 10 darab alatt nincs rendelés, utána X forint, 50 után Y forint, 10000 db után Z forint. Vannak cégek, akik csak olcsó, vagy csak drága kártyákat csinálnak. Nyilván mivel nekem normál (nem exkluzív, akármi is legyen az), kis tételszámú kártya kell, nem zavarom a nem erre specializálódott cégeket.
Vannak, akik nem írnak árakat, de adnak lehetőséget az árajánlat kérésére.
És akkor eljutottunk a címben szereplő céghez, ami a weblapja szerint „rugalmas ügyfélkezelés”-t valósít meg, „Technológiánknak köszönhetően akár egy darab plasztikkártya elkészítését is vállaljuk, költséghatékonyan”, és felsorolja, hogy ez nagyszerű cég milyen változatos, mert a legolcsóbbtól a legdrágább technológiáig mindent visz. Persze árat nem ír. De szerencsére van egy Excluzív szekció mellett egy normális is. A weblap meggyőző: barátságos, ügyfélközpontú cég, hívhatom Skype-on is, de sajnos „épp” nem veszik fel (munkaidőben, azóta se kerestek), de mindenütt ott a barátságos űrlap, hogy kérjek árajánlatot. Kérek, mondjuk nem 1, hanem 5 darabra.
A válasz nem késlekedik. Az eddigi közepes árfekvésű ajánlatok szerint, ezt összehasonlításképp leírom, az 5 kártya kb. 1750 Ft-ba kerül, plusz adó. A cég ajánlata (és ezen a ponton picit szorítsd a szemhéjad, nehogy kiessen a szemed) 15500 Ft plusz Áfa, pontosabban ennyi szerepel a válasz emailben, egy köpet információval sem több. Kártya anyag, méret? Technológia? Bármi?
Az első gondolat, hogy elírta. A második, hogy ez nem normális. A harmadik pedig, hogy pofátlan.
Megírtam neki, na nem azt, hogy konkrétan ő a görényalom nem legfényesebb képességekkel megáldott tagja, hanem hogy az árajánlata egy nagyságrenddel kilóg a valóságból, nem igazán türközi a weblapja által hazudosugallt értékeket, hozzáállást meg semmi mást sem, és hogy ha nem akar ügyfelekkel bajlódni, akkor inkább ne tegyen ki árajánlatkérést.
De az ilyenek nem bírják válasz nélkül, így hát megkaptam az Üzletember válaszát. Idézném, mert gyönyörű:
Az általam kibocsájtott árajánlat olyan részletes, mint amilyen az Ön árajánlat kérése volt. Sajnálom, hogy nem nyerte el tetszését az általunk megállapított ár, de úgy látom, hogy talált olyan olcsó céget, amely megfelel Önnek.
Ha megengedi cégem üzletpolitikájával, valamint weblapjával kapcsolatos észrevételeit figyelmen kívül hagyom,
ebben javaslatot (már ha javaslatra lenne szükségem) csak a szignifikáns üzleti partnereimtől fogadok el.Üdvözlettel,
R. László
Először az ember bitet ragadna, hogy megírja ennek a kisgömböcnek, hogy az árajánlat formáját az ő űrlapja határozza meg; hogy mi a különbség az árajánlat és a leszaromság között, és mellesleg hogyan néz ki egy árajánlat kultúremberéknél; és persze, hogy elszólta magát, hogy a célcsoportja a „szignifikáns üzleti partner”, ami az ilyenek nyelvén azt jelenti, hogy több ezer tételes megrendelés.
De aztán rájöttem, hogy teljesen fölösleges. Egyrészt nem támadunk az ész fegyverével fegyvertelen emberre. Másrészt pedig nyilvánvaló, hogy az illető az ostobaságán túl arrogánsan arcátlan, és ettől észre sem veszi, hogy a saját szavainak mond ellent mindennel, amit mond (emlékszel még, „akár 1 darabtól, kölséghatékonyan”? Ez ám a „költséghatékony” szó komoly újraértelmezése.)...
Ezúton is gratulálok tehát a „LeCoin creative” alacsonyszintű csapatának, valamint az egész plasztik kötőjel kártya pont hu bandának, hogy sikerült megalkotniuk az üzletelcseszés műfajának egy fejlettebb, webbel támogatott változatát. Kívánom, hogy leljék örömüket... magukban. Csak el ne törjön a csuklójuk.
(Amúgy pedig van egy ajánlat egy cégtől, aki bármilyen technológiával, tizedennyiért, és az üzletkötő ott üzletet szeretne kötni. Neki minden ügyfél számít, csak fizesse ki, amit kell. Nem többet, persze.)