Szerteszana²

grin agymenései
Taggalés jog

Telefonbeszélgetés rögzítése

2017-06-02 09:40 írta grin

Rendszeresen felmerül a kérdés a legtöbb emberben, – különösképp modern technikai korunkban –, hogy amikor vajon egy szolgáltató közli a telefonba, hogy „tájékoztatom, hogy beszélgetésünket adatvédelmi, ügyfélelégedettségi, törvényi és lyukas-zokni okokból rögzítjük, és 800 évig megőrizzük” akkor vajon milyen lehetőségeink vannak?

Teljesen általánosan tapasztalt reakció az, hogy amikor az ember közli velük, hogy „óó igen, én is tájékoztatom hogy hihetetlen módon pont ugyanezen okokból én is pont ugyanígy rögzítem”, akkor az ellenoldal közli, hogy akkor menjek be személyesen a bivalybasznádi ügyfélszolgálatra hajnali fél három és negyed négy között, amúgy viszlát, katt!

Ez így nem túl hatékony, és Bivalybasznádra amúgyis csak egy lefelé vezető fél méter széles lépcső vezet az ország hátsó felén, így az ember ezt a fázist elkerülné. Na de mi történik, ha én rögzítem, de nem jelentem be fennhangon? Mármint a jog szerint, ha ennek a mai magyarországon még van bármi jelentősége.

Ahogy azt több jogász is kifejtette, három ponton lehet ez kérdés:

  1. személyes adat kezelése;
  2. magántitok jogosulatlan megsértése;
  3. az illegálisan megszerzett adat bírósági eljárásban való felhasználása.

A Kúria Bfv. II. 731/2013. (Kúriai Döntések 2014/5. 134. szám) szerint nem magántitok jogosultalan megsértése az, ha a saját részedre közölt titkot ismered meg és rögzíted. EZ csak a rögzítésre vonatkozik, a felhasználásra nem.

A harmadik pontra a Legfelsőbb Bíróság 296/2000. számú büntető elvi határozat: A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait [Be. 5. § (3) bek., 60. § (3) bek., 61. §, Ptk. 80.].

A személyes adatok kérdését (meg amúgy az egész témakört) a NAIH úgy határozta meg, hogy az érintett és az adatkezelő közötti egyensúlyi pozíció fontosságára, valamint az együttműködés és kölcsönösség polgári jogi alapelveire utalva az érintettet személyes adatai tekintetében megilletik mindazon lehetőségek, amelyek az adatkezelő számára rendelkezésre állnak.

Összegezve: magánszemélyként a veled folytatott, rögzített beszélgetést jogosult vagy minden bejelentés nélkül rögzíteni, és azt esetleges jogvita esetén felhasználni (mely alkalmazhatóságát a bíróság egyedileg dönti el). A felvételt más célból nem hozhatod nyilvánosságra.

Ugyanez igaz a nem rögzített beszélgetésre olyan megkötéssel, hogy nincs kizárva, hogy az ellenoldal polgári peres úton kártérítési igénnyel jelentkezik, de ettől függetlenül a felvétel ellene felhasználható.

Vettünk egy email címlistát és most spammelünk

2013-03-26 10:52:05 írta grin
Tisztelt Cím!

Kapcsolódva az Önök által küldött
[...]
emailhez, melyben jelezték, hogy az email címem megvásárolt címlistából származik legyenek szívesek részemre haladéktalanul megadni, hogy honnan vásárolták a címlistát (a cég neve, telephelye, kapcsolattartó adatai, ha ismert akkor adószáma vagy cégjegyzékszáma), mikor, milyen összegért. Legyenek szívesek közölni minden olyan egyéb jellemzőt vagy adatfajtát melyet esetleg az email címeken túl ezen vásárlással megszereztek. Legyenek szívesek pontosan megadni azt is, hogy ezen email címekhez a megvásárlásuktól számítva milyen személyek férhettek hozzá, illetve azokhoz milyen cégek (beleértve alvállalkozókat vagy megbízott cégeket) juthattak hozzá. (Egyelőre nem terhelném Önöket a törvény 15.§ (2) pontja szerinti adatnyilvántartási és adattovábbítási nyilvántartás kérésével.)

Az adataim töröltetéséről később intézkedem. A NAIH bevonásának formájáról válaszuktól függően döntök.

Ezúton tájékoztatom Önöket hogy az Önök által megvásárolt címlista törvénysértő: megsérti az 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) 4.§ (1), 5.§ (1)(a), 20.§  pontjait.

A kérésem alapja a fent említett törvény 14.§. (a) pontja. Bár az illeglis adatkezelés miatt Önöknek is kártérítési kötelezettségük áll fenn (23.§ (1)) de természetesen lehetőség van a jóhiszeműségük megfontolására. Különös tekintettel akkor, ha Önök is megteszik a feljelentést a cég ellen.

Természetesen remélem, hogy ez a kis affér segít Önökben tudatosítani hogy a spammelés miért nem biztos, hogy kifizetődő (és reméljük, hogy nem csak a kártérítési összeg miatt).


Ezen levél megérkezéséről kérnék egy visszajelzést, valamint kérem, hogy válaszukat a törvény által előírt 15 napon belül megküldeni szíveskedjenek.

Tisztelettel,
(magánszemély)

Felhasználási szerződések és a Nagy Hazugság

2012-10-17 08:56:00 írta grin
Előhang

Sokan és sokat foglakoztak már azzal a problémával amit az online felhasználási szerződések jelentenek. A legjobban talán az egyik leghasznosabb oldal elnevezése tükrözi a problémát:
ToS; Didn't Read (felhasználói szerződés – nem olvastam). (Update: a tos-dr.info régi cím átment a spammerekhez.)

Ezek a jogi feltételek, szerződések szabályozzák azt, hogy egy adott szolgáltatást hogyan használhatunk, hogyan nem használhatunk, a használat közben milyen jogaink és kötelességeink vannak, a szolgáltató milyen garanciákat vállal a személyes adataink védelme érdekében és így tovább. Ezek igazi szerződések, megszegésük igazi szerződésszegés, aminek igazi jogi következményei vannak, mindkét oldalról.

Egyrészt ha nem tartjuk be az előírásokat akkor felelősek vagyunk ezért; másrészt ha a szolgáltató nem tartja be vállalásait akkor azokért felelős.

Azonban a legtöbb ember nem fogja a hosszú, jogi szövegeket elolvasni. Pont a napokban került megint a kezembe – szerencsétlenségemre – egy iPhone az Apple nevű horrorszínházból ami közölte, hogy megváltoztak az appletek elosztásáért felelő szolgáltatás (iTunes) feltételei, amit el kell olvasnom és utána jeleznem kell, hogy elolvastam és elfogadtam őket. A felkínált olvasmány, nem viccelek és tessék kapaszkodni: 147 oldal volt. Száznegyvenhét! És alatta a gombok, amikkel lapozni lehet és egy amivel az elolvastam-és-elfogadomot lehet bényomni.


A Nagy Hazugság


Nem lehet addig belépni, tovább lépni míg el nem olvasod, meg nem érted és el nem fogadod a feltételeket. Vagy legalábbis nem állítod ezt egy gomb lenyomásával.
Az emberek nem olvassák el, de lenyomják, hogy elfogadják a feltételeket. Olvasatlanul.
Hazudnak. És leszerződnek.
És a cég (ügyvédei), amikor odáig fajul a dolog bemutatják, hogy itt van: Ikszip Szilon honpolgár tisztában volt mindennel hiszen itt hitelesítette hogy elolvasta és megértette és elfogadta a feltételeket. Tisztelt bíróság, kérem az alperes elmarasztalását, ötmillió kártérítést, a költségeket ő állja, jónapot.


Van megoldás?


A megoldásnak több lehetséges iránya is létezik.

Az egyik az, hogy készítünk egy egységes, kivonatolt, rövid és áttekinthető összefoglalót a szerződéses feltételekből, adatvédelmi irányelvekből és csatolt jogi szövegekből. Erre a megoldásra az alábbi projektek úsznak:
  • TOS; DR – egy kivonatolt, egységes és összesítésként minősített változatot kínál a már feldolgozott feltételekből. Előnye, hogy komoly munka van mögötte, a feltételeket is és az értékeléseket is lektorok és ellenőrök nézik át. Hátránya, hogy ez munka- és időigényes, így ha nem kapnak elég támogatást akkor nem fognak tudni üzemelni.
  • A ToSBack egy sajnos épp újrafejlesztés alatt álló szolgáltatás, ami automatikusan figyeli a feltételek változásait, értesítést küld róla és kiemeli a pontos változott részeket. (Update 2014: megszűnt.)
  • A Users Digest egy magyar próbálkozás, a TOS;DR által megvalósított módszert próbálja honosítani, egyelőre katasztrofális eredményekkel (három éves szerződések pontatlan elemzése, stb), de van benne lehetőség, és előnye a magyar nyelv és a magyar környezet elemzése (és talán eljut a TOS;DR által alkalmazott minőségbiztosítsi szintre is egyszer) (Update 2014: megszűnt.)
A másik megoldás az, ha maguk a szolgáltatók alkalmaznának egységes, áttekinthető feltételeket vagy ezek összefoglalóit. Ezt a szemléletet támoganák, vagy ezt próbálnák elősegíteni az alábbi projektek:
  • A CommonTerms egységes összefoglalóra mutat példát
  • A Privacy Icons egy egyszerűen áttekinthető ikonrendszert javasol a leggyakoribb kérdésekre
  • Az OpenNotice projekt megpóbálja összefogni a változtatási javaslatokat és trendeket
Számtalan weblap foglalkozik a különféle szerződések analízisével, tényleg csak pár ízelítő:

Látható, hogy igazi megoldás jelenleg nincs, de elég jó próbálkozások vannak.

Kérdés az, hogy a szolgáltatónak jeleneleg érdeke-e például a TOS;DR értékelésére vagy összefoglalójára hivatkozni – nem érdeke, hiszen abból látszik minden negatívum is. Azonban ha ezek haszálata általánossá válik akkor „nem lesz sikk kimaradni”, és ha ez eljön akkor mindannyian nyerhetünk.

Nyerhetjük azt, hogy az áttekinthetőség és összehasonlíthatóság miatt a szolgáltatók kénytelenek lesznek az előnytelen feltételeken változtatni.

Nyerhetjük azt, hogy a szerződések talán egységesebbek lesznek.

De a legfontosabb nyeremény az, hogy amikor rákattintunk arra, hogy „elfogadom a szerződéses feltételeket” akkor valóban legyen fogalmunk arról, hogy mit fogadtunk el.

Update: de így is lehet: elöl a jogi duma, mögötte az egy mondatos jelentés.
Update 2014: sajnos több lap is megszűnt.

Sebességkorlátozáskorlátozás

2012-04-02 22:31:21 írta grin
A KRESZ egy jól áttekinthető jogszabály – feltév, ha autisták vagyunk, fotografikus memóriával. Mert amúgy kissé nehéz itt-ott megtalálni benne valamit.
Időnként felmerül (egy-két rendőr esetén) hogy szeretne valakit gyorshajtásért megbírságolni, viszont adódik egy probléma: a sebességkorlátozó táblák hatályát – emlékeim szerint – feloldja az útkereszteződés, vagyis ha országúton (90) kint van egy 60-as tábla, akkor az útkereszteződéstől a következő 60-as tábláig (ami esetleg lusták voltak a kereszteződés után megismételni) 90 van.
Ezt szerettem volna megkeresni a KRESZ-ben… és eltartott vagy 20 percig. De nem vagyok álnok, így neked is, meg magamnak is kijegyzetelem.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól

14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:

c) „Megfordulni tilos” (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;

d) „Sebességkorlátozás” (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik;

e) „Legkisebb követési távolság” (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járműveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos; ha a táblán tehergépkocsik jelképe van, a tilalom az egymást követő járművek közül csak a 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, a mezőgazdasági vontatókra és a lassú járművekre vonatkozik;

f) „Előzni tilos” (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;

g) „Tehergépkocsival előzni tilos” (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, kétkerekű segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére; ha a jelzőtáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az előzés tilalma csak az ezt az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozik;

(6)Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.

a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).


Abből az következik tehát, hogy bármilyen út, ami gyalogosok és(??) járművek közlekedésére szolgál találkozik egy másik úttal, akkor ott megszűnik a sebességkorlátozás hatálya, méghozzá a találkozás kezdetén (ez monduk egy autópálya leágazásnál lehet fontos, ahol a „csatlakozás” akár több száz méter is lehet). A definíció nem írja elő, hogy burkolt legyen az út, vagy akár útként nyilvántartott terület: elég, ha útként funkcionál.

Napi Dr. Hírek

2012-03-28 12:40:58 írta grin
Lemondott az ARTISJUS elnöksége. Indoklásukban kifejtették, hogy most, hogy a „másolás” nem „lopás”, hanem „elismert szakmai teljesítmény” nincs többé szükség a maffiamunkájukra, és üdvözölték a kormány bátorságát a szerzői jogok alapvető megváltoztatására. A ProArt megszűnése jövő hét elején várható, a szerzői jogi hivatalok és szervezetek megszűnéséről és végelszámoltatásáról május végéig dönt a Párt központi bizottsága.
Orbán Viktor leiratban értesítette a WIPO-t Magyarország nemzetközi szerzői jogi egyezményből való kilépési szándékáról, egyben rosszallását fejezte ki, hogy a világ még mindig ragaszkodik egy ilyen idejét múlt rendszerhez, ahol nem a valódi szabadságot biztosítják hanem a fejlődést, előrehaladást hátráltatják a legnagyobb gazdasági szereplők érdekei szerint.

Letölthető az Országos Széchenyi Könyvtár teljes digitális anyaga péntektől - jelentette be Giro-Szász András egy sajtótájékoztatón. A kormány elő akarja segíteni a fiatalok diplomához jutását, hogy Magyarország a kilencésfélmillió doktor országa lehessen.

Másolási napot hirdetett a Fidesz és az LMP közös nyilatkozatában. Ezen a napon a Szabadság téren felállított nyilvános számítógépekről és nyílt wifi állomásokról több mint 450 terabyte digitális anyagot lehet szabadon lemásolni, beleértve az elmúlt 50 év filmjeit, az országban az utóbbi 10 évben kiadott könyveket valamint több, mint 120 ezer zeneművet. A rendezvény védnöke Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök.

Taggalés jog

Szerteszana²

grin agymenései